Brüsszel szankciókat javasol a kínai vállalatokkal szemben, amiért támogatják Oroszországot az ukrajnai agresszió fenntartásában – értesült a Financial Times.
Egész pontosan hét kínai céget vádolnak azzal, hogy olyan eszközöket juttattak orosz kézre, amelyeket az oroszok aztán fegyverek készítéséhez, vagy már eleve fegyverként tudtak felhasználni. A lap szerint az Európai Unió tagállamai a héten tárgyalnak az Európai Bizottság (EB) által előterjesztett, Kínával szembeni szankciós csomagról.
Az USA már korábban lépett
A felsorolt vállalatok közül már többet is amerikai büntetőintézkedések sújtanak. Ezek közül kettő székhelye Kínában (3HC Semiconductors és King-Pai Technology), másik kettőé pedig Hongkongban van (Sinno Electronics, Sigma Technology).
Miután az elektronikus alkatrészek, amelyeket az orosz katonai és ipari komplexumok használnak, kulcsfontosságú szerepet játszanak az Ukrajna elleni háborúban, helyénvaló a kereskedelmi korlátozások kijátszásában résztvevő egyes harmadik országbeli jogalanyokat, valamint az orosz katonai és ipari komplexum számára elektronikus alkatrészek fejlesztésében, gyártásában és szállításában részt vevő egyes orosz jogalanyokat is bevonni
– olvasható az EB szankciós javaslatában, amelyet eddig hivatalos formában nem tettek közzé.
Brüsszel azzal vádolja a számítógépchipeket gyártó 3HC-t, hogy „megkísérelte kijátszani az exportkorlátozásokat, és amerikai eredetű termékeket szerzett be vagy próbált beszerezni Oroszország katonai támogatására”.
A kínai vállalatok mellett egyébként irániakat is szeretne szankcionálni az Európai Bizottság, amiért drónokkal látják el Oroszországot.
Milyen konkrét lépéseket terveznek?
A EB-javaslat többek között lehetővé tenné, hogy az EU korlátozza bizonyos termékek harmadik országokba történő értékesítését abban az esetben, amennyiben a diplomáciai nyomásgyakorlás hatására sem változtatnának a kifogásolt gyakorlatukon. Az egyes vállalatokkal és országokkal szembeni intézkedéseket azonban minden alkalommal jóvá kellene hagynia a tagállamoknak.
A bizottság arra is kitért, hogy ki kellene tiltani az uniós kikötőkből azokat az olajszállító tartályhajókat, amelyeknek nem lehet pontosan nyomon követni a tartózkodási helyét. Korábban a Financial Times hívta fel arra a figyelmet, hogy egyes vállalatok hajói úgy játsszák ki az orosz tengeri olajimportra vonatkozó embargót, hogy úgy tesznek, mintha rakományuk máshonnan származna.
Emellett az EB azt is indokoltnak látja, hogy
bővítsék az Oroszországba irányuló exporttilalom körét.
A most felvetett szankciós javaslatokat egyhangúlag kell majd megszavaznia a 27 uniós tagállamnak.
Nincs egységes uniós kínai álláspont
Ursula von der Leyen, az EB elnöke és Emmanuel Macron francia államfő a múlt hónapban ugyan összehangoltan tett látogatást Kínában, hogy közös erővel próbálják meggyőzni Hszi Csin-ping kínai elnököt: bírja jobb belátásra a kínaiakkal szoros partnerségi viszonyt ápoló Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajnával szemben folytatott háborúval kapcsolatban. Erre a fordulatra – a korábbi várakozásoknak megfelelően – végül nem került sor.
Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron mindenesetre már a pekingi találkozó előtt egyeztetett Párizsban arról, hogy egyes kérdésekben milyen érveket felhozva képviseljék az egységes európai álláspontot.
Ez azonban rögtön az első bökkenő:
valójában a Kína-kérdés rettentő megosztó téma az Európai Unió tagállamai között, korántsem tekinthető egységesnek az uniós hozzáállás az ázsiai országhoz.
Miközben Litvánia amellett kardoskodik, hogy csökkentsék drasztikusan a kínai kereskedelmet, Németország, Franciaország és Spanyolország is inkább óvatosabb lépésekre törekednének, attól tartva, hogy ellenkező esetben nagy gazdasági háborút robbanthatnak ki a világ második legnagyobb gazdaságával.
Ennek megfejeléseként pedig Washington is egyre nagyobb nyomást helyez az EU-ra, hogy a blokk lépjen fel határozottabban a kínaiakkal szemben.