Azt minden kínai gyerek tudja, hogy melyik az ország "négy nagy találmánya": a papír, a (papírpénz) nyomtatás, az iránytű és a puskapor - indítja cikkét a The Economist, amely az ázsiai óriásban zajló változásokat veszi górcső alá.
Márpedig azok zajlanak, hiszen Hszi Csin-ping 2012-es hatalomba lépése óta jóval nagyobb hangsúlyt kapnak az országban a múlt eredményei mint korábban. Ez teljesen új irány volt a korábbiakhoz képest: bár már a császárkorban is jellemző volt az előző uralkodó dinasztia kitörlése, a Mao Ce-tung vezette kommunista állam új szintre emelte azt. Ennek keretében országszerte sorra semmisítették meg a templomokat, vidéki kúriákat, városfalakat, festményeket, amely a múlt nagyságát jelképezték.
Ez a folyamat Mao 1976-os halála után visszaesett, és Hszi Csin-ping hatalomba jutása után nem sokkal 100 kínai tudósnak nyílt lehetősége arra, hogy három évig kutassa, milyen tudományos, mérnöki áttörések indultak Kínából, amelyek az egész világra hatással voltak. A kutatók végül a 2016-ban publikált tanulmányukban 88 ilyet találtak - a szám pedig lehet nem a véletlen műve, hiszen a 8-as szerencseszámnak számít az ázsiai országban.
Az irányváltás persze annak is köszönhető, hogy a patriotizmust erősíteni kívánó Hszi Csin-ping megfelelő történelmi hátteret kívánt adni az általa indított kampánynak, ami szabad fordításban "a nagy kínai megújulás álma" (angolul "the Chinese dream of the great rejuvenation of the Chinese nation") nevet viseli.
A folyamat már régóta zajlik, a pártlap már korábban is jelent meg olyan címekkel, mint például "Kína találta fel Lassie-t". A cikk arról szólt, hogy az országban háziasították először a kutyákat 16 vagy 33 ezer évvel ezelőtt. Erről még ők maguk is vitatkoznak. Máskor meg azzal sokkolták a skótokat, hogy a golfot is Kínában találták fel nagyjából ezer éve, azaz századokkal azelőtt, hogy annak ma ismert formája elindult volna Skóciában.
A fociőrült Hszi Csin-ping pedig korábban is meg tudta lepni nyugati vendéglátóit. 2015-ben például Angliában, a Manchester City-nél járt, ahol a modern futball első, 1863-ban készült szabálykönyvének egy másolatával lepték meg. Azaz csak akarták meglepni, mert inkább ő lepte meg vendéglátóit azzal, hogy előhúzott egy bemutatót a kínai cuju nevű sportról, amit kétezer éve találtak fel az országban és sokban hasonlít a mai labdarúgáshoz.
Persze mindezzel nemcsak a patriotizmust akarják növelni, az újabb és újabb "bizonyítékokkal" azt is erősíteni akarják, hogy Kína sosem volt csak a Nyugatot másoló ország, hanem számos saját ötlettel is rendelkeznek. A The Economiston olvasható cikk szerint a Nyugat 19. század óta fennálló technikai előnye sokszor a nacionalizmus gyökere volt Kínában. Éppen ezért az ősi Kína szerepének megkérdőjelezése képes igencsak felkorbácsolni a hangulatot az országban.
Erre jó példa, hogy amikor a BBC és a National Geographic arról írt, hogy a híres Agyaghadsereg görög behatás nyomait viseli, sokan az ország elleni támadásnak vélték. Hasonló balhét okozott, amikor Boris Johnson még London polgármestere arról értekezett, hogy a pingpongot nem Kínában találták fel, hanem a viktoriánus Anglia ebédlőasztalain.
És hogy most mik kerültek bele a 88 találmányba? Például a tízes számrendszer, a rakéták, a rizs- és búza művelése, a nyílpuska és a kengyel. És persze belekerültek olyan érdekességek is, mint az eunuch Zheng He, aki 1405-től kezdve számtalan felfedező tengeri utat tett meg az országot környező vizeken. Az admirális hatalmas hajója a 88-adik helyet foglalja el a listán, hiszen megfelel Hszi Csin-ping víziójának, amely a virágzó, kifelé-tekintő és technológiailag fejlett Kínát ábrázolja. Igaz, azt már nem teszik hozzá, hogy pont Zheng He utazásai után döntött úgy Kína, hogy befelé fordul és fél évezredes stagnálásba kezd.