Meglepő értesüléssel állt elő a világ egyik, rendre jól értesültnek bizonyuló olaj-, gáz-, és villamosenergia-szolgáltatója, az S&P Global Platts. A londoni szervezet piaci forrásokra hivatkozva közölte: Kínában éppen egy olyan, nagy távolságokat összekötő ultra-nagyfeszültségű (extra high level - ehv) távvezeték épül, ami önmagában képes drasztikusan letörni a kínai energiaipar jelenlegi szénigényét.

Az új távvezeték hossza 3424 kilométer lesz, és a nyugat-kínai Hszincsiang tartománytól Kansu, Ninghszia, Sanhszi és Honan tartományokon keresztül, az ország keleti szélén lévő Anhuj tartomány Hszüancseng városáig húzódik majd a nyomvonala. Ráadásul az S&P Global Platts úgy tudja, hogy az 1100 kilovolt (kV) feszültségű átviteli vezetékrendszer nemsokára el is készül.

Kapcsolódó

A nagy távolságra történő hatékony energiaátvitelhez ultra-nagyfeszültségű energiahálózatokra van szükség, ilyeneket Kína évek óta tervez - és részben épít is. A most bejelentett ehv távvezetéket a Xinhua News szerint arra tervezték, hogy azon évente akár 66 milliárd kilowattórányi energiát (kWh) továbbítani lehessen. Valószínűsíthetően e transzport-energia zöme az északi, 28 GW termelőkapacitású Hszincsiang tartományban található Zhundong-i szénerőműből származik majd. Ami ennél érdekesebb: az átviteli hálózat - pláne, ha nem ebből az egyetlen távvezetékből áll majd - drasztikusan visszavetheti a kelet-kínai széntüzelésű erőművek működését.

Kínai tartományok, Kína adminisztratív térképe
Kép: Wikipedia

Az átviteli vezeték a kínai hírügynökség közlése szerint évente képes lehet akár 30 millió megatonnával is csökkenteni az ország szénfelhasználást. Az S&P Global Platts névtelen forrásoktól idézve azt közölte, hogy a megtérülés mellett az is elvárás az új távvezetékkel szemben, hogy nyomást gyakoroljon a szénárakra. Ez utóbbi helyzet leegyszerűsítve úgy áll elő, hogy mivel a hszincsiangi szénerőműbe kerülő szén sokkal olcsóbb, mint a távvezeték nyomvonalának másik végén ma még termelő erőművekbe kerülő tüzelőanyag, így, ha előbbi a jelenleginél is jobban kihasználható, akkor utóbbiak működése-termelése - még hasonló energiafogyasztási igények mellett is - gazdaságilag megkérdőjelezhetővé válik.

Mindezekből az is következik, hogy az ultra-nagyfeszültségű távvezetékek várhatóan képesek lesznek az ország nyugati részén termelt-termelhető nagy mennyiségű megújuló (jellemzően nap-) energia transzportálására is Kína keleti és központi régiójába. (A közvélekedéssel ellentétben, Kína nem csak szén-, és atomenergia nagyhatalom, hiszen a világ legnagyobb napelemes erőműveinek rangsorában több kínai farm is az élmezőnybe tartozik, ráadásul 2018 volt az első olyan év, amikor az új szélturbina-installálások rangsorát nem európai ország vezette - hanem Kína.) És ez összességében egy, a mainál sokkal zöldebb országos energiamix kialakítását teszi lehetővé.

A kínai energiaügyi hatóság tavaly szeptemberben 12 ilyen új átviteli vonal megépítésének tervét hagyta jóvá. Július elején a Reuters azt írta, hogy 2018 végén a kínai régióközi villamosenergia-átviteli kapacitás már meghaladta a 200 gigawattot. A kínai hálózati rendszerirányító közlése szerint ekkor az ország 18 ehv-vonallal rendelkezett, melyek teljes átviteli hossza június végén elérte a 27 570 kilométert.