Az Egyesült Államok és Kína új kereskedelmi megállapodásának aláírását alaposan előkészítették. Utolsó lépésként az amerikai kormány levette a devizamanipulátor országok listájáról Kínát, s bár ez a minősítés szimbolikus, azaz nem jár gazdasági szankciókkal, vagy vámtarifák bevezetésével, fontos gesztus. Ha másért nem, azért, mert hatására a kínai valuta a 6,9 jüan/dolláros szint alá erősödött. A washingtoni pénzügyminisztérium 2019 augusztusában a 7 jüanos szint elérésére hivatkozva vette fel a devizamanipulátorok közé Kínát, miután az ezt megelőzően az amerikai büntetővámok hatását részben a kínai valuta gyengülésével ellensúlyozta.

A kínai-amerikai kereskedelmi egyezség megkötése sajátos szerepcseréhez vezetett az amerikai kongresszusban. Ahogy a republikánus elnök puhítja Kína-politikáját, az ellenzéki demokraták lépnek elő Kína-héjaként, azaz kifogásolják, hogy a kormány nem tart ki az ázsiai országgal szemben kemény fellépése mellett - derült ki a Financial Times cikkéből. Tammy Baldwin wisconsini demokrata szenátor szerint államában gyárak bezárása, munkahelyek elvesztése bizonyítja, hogy Kína, bizony, valutája gyengítésével biztosít versenyelőnyt saját cégeinek. Chuck Schumer, a demokraták vezetője a szenátusban csak ennyit mondott: Kína valutamanipulátor, ez tény.

Kapcsolódó

Trump győzött

A kínai-amerikai kereskedelmi háborúban tűzszünetet hozó kétlépcsős kereskedelmi megállapodás Donald Trump elnök sikere, ám Tom Rogan, a Washington Examiner publicistája úgy véli, hogy Peking az első pillanattól kezdve, miután aláírták a megállapodást, mindent meg fog tenni, hogy a háttérben aláássa az abban foglaltakat. Az egyezményt ennek ellenére érdemes aláírni, mert lecsillapítja a piaci befektetők kedélyeit, s legalább egy évre utat nyithat a gazdaság növekedést segítő békés üzletelés előtt.

A publicista szerint Trumpban ezúttal a reálpolitikus legyőzte a populista népvezért: bár a kormányának dolgozó egyes tanácsadók, a kereskedelmi héják többet akartak volna kicsikarni a kínaiakból a tűzszünet érdekében, úgy tűnik, az egyezség arra alapul, mi az, ami elérhető és elérendő a jelenlegi helyzetben. Kína 200 milliárd dollár értékű amerikai áru és szolgáltatás vásárlását ígérte a következő két évre, cserébe azért, hogy az USA csökkenti vámtarifáit és felfüggeszti az újabbak bevezetését.

Ez felpörgetheti az amerikai vállalati befektetéseket a feldolgozóiparban, amelyek az elmúlt évek kereskedelmi háborúja - és az ezzel járó piaci bizonytalanság - miatt visszaestek. Trump így biztosíthatja, hogy a gazdaság erős maradjon, ami a legfőbb érv lehet amellett, hogy a szavazók újraválasszák a novemberi elnökválasztáson.

Hszi is győzött

A pekingi vezetés is jól jár az egyezséggel. A kínai gazdaságba, amelyet meggyötörtek az amerikai büntetővámok, visszatérhetnek azok a külföldi befektetők, amelyek egyre inkább más délkelet-ázsiai országokat választottak Kína helyett. Hszi Csin-ping államfő tekintélyét megtépázták a szűnni nem akaró demokrácia melletti tüntetések Hongkongban, illetve a tajvani választások, amelyek világossá tették, hogy a szigetország lakóinak többsége nem osztja Peking "egy Kína álmát". Hszinek fontos sikert hozhat az USA-Kína kereskedelmi egyezmény megkötése.

A felek viszonyának további alakulása azonban sokkal bonyolultabbnak és az USA oldaláról kockázatosabbnak látszik - véli a Washington Examiner cikkírója. Emlékeztet a Wall Street Journal megállapítására, miszerint igen nehéz lesz ellenőrizni, hogy Kína betartja-e a szerzői jogok tiszteletben tartását, ami része a szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

Hruscsov visszatért

A gond azzal kezdődik, hogy ennek részletei homályban maradnak, így Peking elkerülheti, hogy kézzel fogható módon korlátozza a szellemi termékek eltulajdonítását. A publicista szerint Kína tovább fogja folytatni a szellemi javak eltulajdonítását - a felszín alatt. Globális szinten fog kémkedni annak érdekében, hogy ellopja a legfejlettebb új hardvereket és szoftvereket. Ez szolgálja ugyanis Hszi célját: egy Kína-központú gazdasági és politikai világrend kialakítását.

További veszélyt rejt magában a publicista szerint, ha Trump még több amerikai áru kínai vásárlásáért cserébe engedményeket tesz a kínai technológia iparral szembeni fellépésben, például az 5G-s távközlési hálózatok fejlesztésében élen járó Huawei vállalatóriás féken tartásában. Ez veszélyeztetné az USA nemzetbiztonságát, mivel utat nyitna a pekingi kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló kínai cégek terjeszkedése előtt, s így közvetve segítené a kínai vezetés nemzetközi ambícióinak elérését.

Hszi az új Nyikita Hruscsov - véli a Washington Examiner cikkírója -, aki úgy akarta legyőzni az USA-t, hogy technológiai nagyhatalommá teszi a Szovjetuniót. Ha ez sikerülne, az magával hozná az egyéni szabadságot semmibe vevő kínai társadalmi rendszer globális előrenyomulását az amerikai szabadságeszménnyel szemben.