A Tajvani-szorosban kitörő háborúval kapcsolatos spekulációk divatba jöttek – írja Kathrin Hille, a Financial Times tajpeji tudósítója a fegyveres konfliktus valódi esélyét latolgató cikkében. Philip Davidson admirális, a csendes-óceáni amerikai katonai erők korábbi parancsnoka márciusban azt mondta amerikai szenátoroknak, hogy Kína ebben évtizedben, ezen belül akár a következő hat évben, megtámadhatja Tajvant. A The Economist, a világ legtekintélyesebb hetilapja arról írt április végén, hogy Tajvan a Föld legveszélyesebb helye. A cikkíró szerint azonban érdemes egy lépést hátra lépve kicsit alaposabban szemügyre venni a dolgot.

A vészes forgatókönyv azon alapul, hogy félreértik a Kínai Kommunista párt egyik dokumentumának mondanivalóját. A katonai szakértők szerint Davidson azért fogalmazta meg vészjósló előrejelzését, mert a párt fel akarja gyorsítani Kína katonai erejének fejlesztését. Kitűztek egy 2027-es fejlesztési célt a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (angol rövidítéssel PLA) modernizálására. Egy amerikai katonai vezető úgy hivatkozik erre, mint a PLA új középtávú fejlesztési céljának mérföldkövére, ami szerinte nyolc évvel felgyorsítja a korábbi modernizációs programot, ami 2035-ig szólt.

Ez alaposabb cáfolatot igényel, mert egy háború lehetőségének vagy kezdetének eltévesztése tragikus következményekkel járhat. Ezt a hibát a náci Németország minden európai ellenfele elkövette a második világháború előtt, élen a Szovjetunióval, amelynek öntelt diktátora ezzel a tévedésével (is) milliók életét áldozta fel. Az első amit tisztázni kell a brit üzleti lap cikkírója szerint, hogy Kína közép- és hosszú távú katonai fejlesztési stratégiája nem változott. Egy magas szintű tavaly őszi kínai párttanácskozáson azt mondták, hogy „biztosítani kell a 100 éves katonai építkezés céljainak elérését 2027-re”.

Szóvirágok

A hongkongi South China Morning Post hétvégi napilap úgy vette át ezt a dokumentumból, hogy a párt célja egy modern hadsereg létrehozása 2027-re, azaz a kommunista párt 100 éves születésnapjára. A teljes modernizáció végigvitelének célja, amit a pártvezetés 2035-re tűzött ki, nem változott, mint ahogy az sem, hogy a PLA-nak 2049-re, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 100 évfordulójára kell „világklasszis” hadsereggé válnia.

Ezzel egyetért Meia Nouwens, a kínai hadsereg modernizációjának szakértője is, aki szerint csak annyiban változott a helyzet, hogy fel akarják gyorsítani a katonaság modernizációját, amiről az említett párthatározatban szintén szó van. Ezek a szóvirágok szinte minden pártdokumentumban előfordulnak. Taylor Fravel, a PLA további tudós szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2027-es cél megjelölése mellett továbbra is szerepel a 2035-ös és a 2049-es dátum.

Nem idióták

A másik fontos körülmény, ami cáfolja az amerikai katonák támadási várakozásait az, hogy szemben a feltételezésükkel a kínai stratégák nem teljesen hülyék. Nem gondolják azt, hogy a PLA elég erős ahhoz, hogy megkockáztasson egy Tajvan ellen indított inváziót, amibe nyilvánvalóan belekeveredne az USA a szövetségeseivel együtt. Úgy gondolják, hogy képesek modernt hajókat építeni, de ezek összehangolása egy egységes katonai erővé már egészen más kérdés. Ezért a katonai támadást valószínűtlennek tartó szakértők szerint Hszi Csin-ping kínai államfő csak akkor rendelne el egy katonai akciót, ha sarokba szorulna vagy ezer százalékig biztos lenne a győzelemben.

Mindez nem jelenti azt, hogy bárki lebecsülné Kína katonai erejét, és ne venné észre, hogy a PLA légi erejének gépei rutinszerűen sértik meg a tajvani légteret. Ennek a kardcsörtetésnek azonban az ellenfél megfélemlítése a célja. Egyes kevésbé jóindulatú szakértők ezért azt gondolják, hogy a nyugalmazott tábornok azért riogatott a kínai offenzíva lehetőségével, hogy segítsen több pénzt kiszorítani a Kongresszusból utódainak, akik jelenleg vezetik az USA csendes-óceáni katonai erőit.