A kínai gazdagok nem alszanak valami jól mostanában. Miután Hszi Csin-ping kommunista pártelnök és államfő meghirdette, hogy újra kellene osztani az országban a jövedelmeket, mert egyeseknek túl jó megy, míg másoknak túl rosszul, a jómódúak kettős fedezékbe vonultak. Jövedelmüket cikk-cakkos utakon igyekeznek eltüntetni a kíváncsi tekintetek elől, vagyonuknak biztonságos helyet keresnek és nyilvános megjelenésüket a minimális alá szorították – írja a Bloomberg.

A kínai felső réteg éveken át haszonélvezője volt a gyors gazdasági növekedésnek és a kommunista vezetés elnéző viselkedésének mások gyarapodásával szemben, amit viszonylag sokan ki tudtak használni. Az idei évben eddig minden egyes héten egy új dollármilliárdos keletkezett Kínában, amivel összesen már 750-en vannak, többen, mint ahány ember Indiában, Németországban és Oroszországban együttvéve van ebben az elitklubban. Már csak az USA jár Kína előtt ebből a szempontból 830 milliárdossal – derül ki a Bloombeerg Billionaires Index milliárdoslistából.

Kapcsolódó

A hivatalos álláspont szerint a jövedelmek újraosztása nem jelenti azt, hogy ki akarnák fosztani a gazdagokat, ám jobb az óvatosság. A vagyonkezelők tapasztalatai szerint az érintetteket nem nyugtatták meg ezek a szavak, nem tudják, mit értsenek az állampárt új irányvonala alatt. Peking eddig korlátozásokat vezetett be bizonyos iparágakban és munkavállalási lehetőségekben, továbbá ösztönzi az adakozást mint a vagyon újraelosztásának egy módját. Aggasztóbbnak tűnhet azonban, hogy nyíltan beszélnek egy új vagyonadó bevezetéséről.

Rossz jel

A Bloomberg szerint már az is rossz jel, hogy a bármilyen vagyonkezelő szakértővel, menedzserrel beszéltek is, mindegyik azt kérte, hogy ne jelenjen meg a neve: az ügy ugyanis nagyon-nagyon érzékeny. További jele a változásnak, a rejtőzködés iránti igény erősödése. Az elmúlt évben megszaporodtak a közösségi médiában a celebek, a tudósok és bárki más elleni támadások, akik a beszólók szerint nem lojálisak Kínához. Sejthető, hogy ezek a kommentelők – a régi világ pártsajtójában publikáló „munkás levelezőkhöz” hasonlóan - a kormány bátorítását vagy esetleg még támogatását is élvezik.

Ezért aztán az ideges ügyfelek egymás után számolják fel fiókjaikat a közösségi médiában – mondta egy hongkongi befektetési tanácsadó. Emellett lemondják sajtóinterjúikat és egy rakás pénzt szivattyúznak át jótékonysági célra, hogy érdekeltségeik még véletlenül se tűnjenek vagyonosnak.

Körülményes módszerek

Nem is olyan régen még természetes volt, hogy a gazdag kínaiak tudták, mennyit nyom kilogrammban egymillió jüannak megfelelő összeg hongkongi dollárban. Ez volt ugyanis a Kínából a határon készpénzben átvitt vagyon átváltási módszere. (A hivatalos szabályok szerint egy személy egy évben csak 50 ezer dollárnyi külföldi valutát birtokolhat.) Új szabályokat hoztak azonban, ami megnehezítette a pénz utaztatását, és a járvány miatt bevezetett határzár is keresztbe tett a dolognak. A kriptovalutás üzletelést betiltották, miután a hatóságok rájöttek, hogy ez is a vagyontranszfert szolgálhatja.

 

A jómódúak arra panaszkodnak, hogy a valutaügylegek nagyon megdrágultak. Egyikük elárulta vagyonkezelőjének, hogy 20 százalékos díjat kell kicsengetnie azért, amiért egy évvel ezelőtt még egy számjegyű arányban kellett fizetnie. Ez is kedvez az alternatív módszereknek. Például az egyikben a belföldön jüanban elszámolt szállításért a vevő külföldi valuta átutalásával fizet. További gond, hogy örökösödési adót is bevezethetnek – nem véletlen, hogy megugrott a családi alapok iránti érdeklődés. Persze ezeket is inkább külföldön célszerű üzemeltetni, mint belföldön.

Ezen túl is igaz, hogy a tanácsadók azt javasolják gazdag kínai ügyfeleiknek, hogy növeljék vagyonok külföldi elemét. Jelenleg becslések szerint a jómódúak vagyonuk 30-50 százalékát tartják hazai befektetésekben vagy számlákon. A belföldi kitettség mérséklése egyben egyfajta biztosíték a hazai gazdaság turbulenciái ellen is, amilyen például az ingatlanbefektetési piacon kialakult.