A kínai statisztikai hivatal közlése szerint az ipari vállalatok nyeresége 6,50 százalékkal esett vissza májusban - éves összevetésben. Ez a zsugorodás mértékének enyhülését jelentette az áprilisi 8,50 százalékos visszaesés után. A májusi azonban így is a második legnagyobb mértékű visszaesés volt 2020 márciusa óta, amikor a koronavírus járvány felbukkanását követően szigorú korlátozásokat vezettek be országszerte.

Az év első öt hónapjában a kínai iparvállalatok nyeresége 3441,00 milliárd jüan (514 milliárd dollár) volt, ami a múlt év azonos időszakához képest 1,0 százalékos növekedést jelent. A bővülés üteme ezzel további lassulást mutatott a január-áprilisban jelzett, 3,5 százalékhoz képest. A statisztikai hivatal felmérése azokra a vállalatokra terjed ki, amelyeknek a fő tevékenységéből származó éves árbevétele meghaladja a 20 millió jüant (2,99 millió dollár).

A 41 ipari ágazatból január-májusban 16-ban regisztráltak profitnövekedést. A nyereség legnagyobb mértékű bővülését a bányászati szektorban érték el. A nyereség legjelentősebb visszaesését az autóipari és a vasfémkohászattal foglalkozó vállalatok szenvedték el.

A tulajdonosi összetétel alapján éves bázison a legnagyobb - 9,8 százalékos - mértékben az állami vállalatok nyeresége nőtt, míg a kínai szárazföldön kívüli tulajdonban lévő vállalatok - köztük egyebek mellett a külföldi, valamint a hongkongi kézben lévő cégek - nyeresége 16,1 százalékkal, a magánvállalatoké pedig 2,2 százalékkal zsugorodott.

Fokozatos lesz a javulás

Csu Hung, a statisztikai hivatal szakértője az adatokkal együtt közzétett közleményben úgy értékelte, hogy a fokozatosan javuló járványhelyzet mentén az ipari tevékenység, valamint az áruforgalom is lépésről-lépésre helyreállhat. Hozzátette azonban: a pozitív változások ellenére az iparvállalatok májusban is nehéz helyzettel nézek szembe, egyebek mellett a költségek emelkedése, valamint a termelésben és a működésben még fennálló akadályok miatt, így a helyreállás alapjai továbbra sem tekinthetőek stabilnak.

A bizonytalanságot pedig tovább fokozza az összetett nemzetközi helyzet - vélekedett a szakértő.

Peking márciusban 5,5 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki célul 2022-re, ám ennek elérése egyre nehezebb feladatnak tűnik a szigorú járványkezelési stratégia fenntartása mellett. Li Ko-csiang miniszterelnök májusban az ország gazdasági problémáit bizonyos szempontokból súlyosabbnak értékelte, mint amikor a járvány első hulláma 2020-ban kihívások elé állította a kínai gazdaságot.