A kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint az ipari termelés az év első két hónapjában 35,1 százalékkal növekedett éves összevetésben. Elemzők 30 százalékos bővülést jósoltak a decemberi, 7,3 százalékos növekedést követően. A tavalyi első két hónapban a koronavírus-járvány gazdaságbénító hatásai miatt a kínai ipar 13,5 százalékkal zsugorodott.

Havi összevetésben februárban 0,69 százalékos növekedést regisztráltak az előző hónaphoz képest - írta az MTI.

Kapcsolódó

A termelés bővülése éves bázison számítva a feldolgozóiparban volt a legmarkánsabb: 39,5 százalékos növekedést mértek az év első két hónapjában. Kiemelkedően jól teljesített az autóipar, valamint az elektromos berendezések gyártásával foglalkozó szektor - előbbinél 70,9 százalékos, utóbbinál pedig 69,4 százalékos bővülést jegyeztek fel január-februárban.

A tulajdonosi összetétel alapján éves összevetésben a legnagyobb - 43,8 százalékos - növekedést a magánszektorban regisztrálták január-februárban, míg a külföldi finanszírozású vállalatok esetében 41,4 százalékos, a részvénytársaságoknál 34,2 százalékos, az állami szektorban pedig 23 százalékos termelésnövekedést jelentettek.

A kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 33,8 százalékkal nőtt az év első két hónapjában, felülmúlva a 32 százalékos bővülést valószínűsítő elemzői várakozásokat. Az erős adat azonban részben a tavalyi alacsony bázisnak volt köszönhető, amely 20,5 százalékos visszaesésről árulkodott. A decemberi adat 4,6 százalékos növekedést jelzett.

A koronavírus-járvány által nagy mértékben sújtott vendéglátóipar forgalma éves bázison 68,9 százalékkal erősödött január-februárban, szemben a tavalyi év azonos időszakában mért 43,1 százalékos visszaeséssel.

Az állóeszköz-beruházások tovább bővültek ugyan, ám a növekedés mértéke kisebb a vártnál. Az év első két hónapjában az állóeszköz-beruházások értéke 35 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest, elemzők azonban 40 százalékos bővülésre számítottak. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások 36,4 százalékkal emelkedtek január-februárban éves bázison.

A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékot ért el februárban, enyhén emelkedve a januári, 5,4 százalékos adathoz képest. Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, ez az adat nem feltétlenül ad hű képet a tényleges helyzetről. A kínai kormányzat erre az évre azt tűzte ki célul, hogy 5,5 százalék körül tartja a munkanélküliségi rátát, miközben 11 millió új, városi munkahelyet teremt.

A statisztikai hivatal szerint bár január-februárban a gazdasági helyreállás folytatódott, a világgazdaság helyzete a koronavírus-járvány miatt továbbra is összetett, Kínában pedig a helyreállás folyamatában szembeötlő egyenetlenségek állnak fenn, a helyreállás alapjai tehát még mindig nem nevezhetők szilárdnak.

Kína a világ jelentősebb gazdaságai közül egyedüliként tudott gazdasági növekedést elérni 2020-ban. A tavalyi, 2,3 százalékos GDP bővülést követően Peking idénre 6 százalék feletti növekedést irányozott elő, a gazdaság egészséges fejlődését megcélozva. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) januárban a kínai gazdaság idei teljesítményének 8,1 százalékos növekedésére számított.