Minden bizonnyal biztató jelként könyvelhetjük el, hogy a szakértőket már az foglalkoztatja, milyen következményekkel járhat a koronavírus-járvány hosszabb távon, azaz tekintetüket a jelen bajairól a jövő fürkészésére emelték. A koronavírus-válság az "évszázad lehetőségét" kínálja Kínának arra, hogy megerősítse világhatalmi szerepét - mondta Keyu Jin, a London School of Economics professzora a CNBC-nek. A kínaiak ugyanis éppen arra kapnak esélyt, amivel eddig a legkevésbé boldogultak: a bizalom építésére a nemzetközi politikában.
Egy emelkedő nemzetet, amelynek népessége ráadásul a kisebb társadalmak nézőpontjából riasztóan hatalmas, nehéz eladni a nemzetközi porondon, ám a professzor szerint Kína nem akarja elmulasztani az alkalmat arra, hogy a járvány farvizén hajózva javítsa imázsát a Föld népeinek szemében. Jin arra építi vélekedését, hogy Kína az elmúlt időszak válságai nyomán is igyekezett javítani hatalmi helyzetén. Például a pénzügyi válságban vállalta, hogy pörgeti gazdaságát, amivel importkeresletet teremtett más országok vállalatainak, illetve az eurózóna adósságválsága idején megjelent hitelekkel az európai állampapírpiacon.
Bejött a számításuk
A professzor szerint ezekkel a gesztusaival megerősítette a helyét, és bizonyította, hogy egyre érettebb szereplője a nemzetközi hatalmi játékoknak. "És igaz, hogy sok feszültség terheli az USA és Kína kapcsolatát, biztos vagyok benne, hogy a kínaiak igyekezni fognak segíteni az Egyesült Államokat a vírussal folytatott küzdelemben, nem választják a passzív szemlélődő szerepét" - tette hozzá. Egészségügyi eszközökkel és berendezésekkel támogatnak, minden államot, amely csak kéri, főként a feltörekvő országokat. Ez az ő esélyük. Hosszú távú játszmát játszanak ezen a téren, amelyben minden kisebb-nagyobb lehetőséget megragadnak az előrelépésre.
Miközben Kína valóban küldött egészségügyi szállítmányokat a rászoruló országoknak, sokan bírálják magának a járványnak a kitöréséért, és azért, ahogy kezelte a járványt. Például arra reagálva, hogy a kórokozó vadállatokból kerülhetett át az emberekre, Peking ideiglenesen felfüggesztette ezek értékesítését a nyílt piacokon. Ehelyett szakértők szerint egyszer és mindenkorra be kellett volna tiltania ezt, hogy megelőzzék a további pandémiák kitörését.
Átláthatóság és címkézés
Sok bírálatot kaptak a ködös tájékoztatás miatt is: becslések szerint a hivatalos adatok mind a fertőzöttek, mind a halálesetek számát tekintve nagyon kozmetikázottak. Több mint tízszeres eltérés lehet a valóság és annak képe között. Eközben a kínaiaknak is vannak sérelmeik: a Trump-adminisztráció vuhani, vagy kínai vírusnak nevezi a koronavírust, amivel egyértelműen Kínát teszi felelőssé a pandémiáért. Válaszul Peking azt állítja, hogy a kórokozó az amerikai hadsereg diverzáns akciója keretében kerülhetett be Kínába.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) óv attól, hogy egyes országokat tegyenek felelőssé világjárványért, ez ugyanis arra ösztönözheti a kormányokat, hogy ne hozzák nyilvánosságra, ha hasonló fertőzés jelenik meg náluk. Jin professzor, aki éppen Pekingben tartózkodik, ennek kapcsán beszámolt arról, hogy Kínában a washingtoni címkézés erősítette az Amerika-ellenes hangulatot. Ugyanakkor a hivatalos diplomáciai megközelítés szerinte nem fog engedni ennek.
A pekingi vezetés ehelyett a nagyobb együttműködésre, a járvány elleni összehangolt fellépésre helyezi a hangsúlyt. Arról beszélnek, hogy nem lehet tető alá hozni a két ország érdekeit szolgáló kereskedelmi megállapodást, ha mindkét gazdaság félig lefagyott állapotban van. A kormány igyekszik meggyőzni a társadalmat, hogy a járvánnyal kapcsolatos segítség, amit Kína nyújt, az ország stratégiai érdeke és egyben humanitárius kötelezettsége.