Egyre több válsággóc alakult ki a kínai gazdaságban az idei évben: az elmúlt hetekben egy közel 80 napja tartó hőhullám és a velejáró aszály okoz energiaellátási zavarokat, de közben a járvány miatti tavaszi teljes lezárások is visszafogták a belsőfogyasztást és az ipari termelést. Mindez kiegészült azzal, hogy az ingatlanfejlesztő cégeknél újra hitelezési problémák jelentkeztek, miközben a szektor szereplőinek eladósodottsága nagyon magas.

A Kínai Bank- és Biztosítási Szabályozó Bizottság (KBBSZB) pénteken közölte, hogy elvben hozzájárult a Liaoning Rural Commercial Bank és a Liaoning Taizehe Village Bank által benyújtott csődvédelmi kérelmekhez. A szabályozó hatóság a hivatalos honlapján két különálló, de gyakorlatilag azonos közleményben követelte mindkét banktól, hogy az eljárás során szigorúan tartsák be a vonatkozó törvényeket és rendeleteket. A bizottság azt is közölte, hogy a bankoknak időben jelenteniük kell, "ha bármilyen súlyos helyzet áll elő" – számolt be a Nikkei Asia.

Alig tudni, hogy miért csődölnek be a bankok

Liaoning helyi pénzügyi szabályozói néhány további részletet közöltek a helyzetről. A pénteken kiadott közös közlemény szerint a bankok „a törvényeket és rendeleteket sértő műveleteket” végeztek, és „súlyosan megsértették a helyi pénzügyi rendet, súlyos kockázatokat kiváltva ezzel”. A közlemény nem részletezte, hogy milyen illegális tevékenységek történtek, és azt sem, hogy milyen helyzet alakult ki a helyszínen. 

Érdekes módon a helyi szabályozók jóval korábban kezdtek el intézkedni, mint a pénteki hivatalos bejelentések. A közös nyilatkozatból kiderült, hogy az összes alkalmazottat, fiókot és betétet a Shenyang Rural Commercial Bank, egy másik helyi bank, amely a tartományi fővárosban, Senjang található. Valójában a KBBSZB által pénteken közzétett két, a csődeljárásba való belépést jóváhagyó nyilatkozat augusztus 3-án, illetve 4-én kelt.

Már amúgy sem fizetnek a kínaiak jelzáloghiteleket

A felügyelet óvatos fogalmazása, valamint a ködösítés mind arra utalnak, hogy el akarják kerülni a pánikot. A nyáron a kínai bankokat megrohanták az ügyfelek, kisebb társadalmi zavargások indultak. Ezt Henan tartományban a múlt hónapban pont ilyen kisebb, tartomány kis bankok gyakorlata váltotta ki, mivel a pénzintézetek megtagadták, hogy az egyszerű betétesek felvegyék a saját készpénzüket. A KBBSZB később közbelépett a betétesek kártalanítása érdekében.

Elemzők szerint a kínai bankok a legrosszabb forgatókönyv szerint 350 milliárd dolláros jelzáloghitel-veszteséggel néznek szembe, mivel az ország ingatlanpiacába vetett bizalom megingott. A probléma sokrétű, de az alapjának az Evergrande fejlesztőcég eladósodottságára vezethető vissza. A kínai ingatlanfejlesztők pilótajátékszerűen húzták be az ügyfeleket, és az új beszállók pénzéből építették a régiek házait. Emellett kötvénykibocsátásokkal fedezték a kiadásaikat. Ez a rendszer tavaly már bedőlt, kiderült, hogy az Evergrande a világ legeladósodottabb cége, ami csak éppenhogy megúszta a bedőlést, miután részlegesen fizetésképtelenné vált.

A bizalomvesztés viszont már kialakult, és csak erősebb lett a feszültség, amikor a szigorú járványügyi intézkedések miatt elakadtak az építési projektek. Így több százezer lakásvásárló megtagadta, hogy fizesse a jelzáloghitelét, amíg be nem költözhet az új otthonába, amiért fizet. Augusztusban több mint 90 városban jelzáloghitel-bojkottot váltott ez ki, és szélesebb körű rendszerszintű kockázatokra hívta fel a figyelmet. A nagy kérdés most nem az, hogy a válság bekövetkezik-e, hanem az, hogy mennyire fogja megviselni az ország 56 000 milliárd dolláros (22 000 000 milliárd, vagyis 22 000 billió forintos) bankrendszerét.

Részben a fenti bizalmi válság vezetett ahhoz is, hogy a Kínai Népbank kétszer is vágott a jelzáloghitelek kamatain.

A Kínai Népbank már kétszeri is lazított a jelzáloghitelek kamatain.
A Kínai Népbank már kétszeri is lazított a jelzáloghitelek kamatain.

Most már a bankpánik elől menekülnek

A liaoningi szabályozók pénteki közleményükben hangsúlyozták, hogy "a betétesek és más hitelezők érdekei kellőképpen biztosítottak".

Elaine Xu, a Fitch Ratings elemzője rámutatott a kisebb kínai bankokat érintő potenciális kockázatra. "Ezek általában gyengébb jövedelmezőséggel és vékonyabb tőkepufferrel rendelkeznek, mint nagyobb társaik, mivel kisebb a franchise-uk, gyengébb a finanszírozási profiljuk és hiányzik az erős részvényesi támogatás vagy a központi kormányzattal való kapcsolat" - írta hétfőn közzétett jelentésében. A Fitch szerint a kis regionális bankok a szektor teljes eszközállományának mintegy 30 százalékát teszik ki Kínában.

Kínában ritkák a bankfelszámolások. A legutóbbi eset 2020-ban történt, amikor a belső-mongóliai székhelyű Baoshang Bankot fizetésképtelennek nyilvánították. A bankot a Tomorrow Holding irányította, amelyet a kínai-kanadai milliárdos, Hsziao Jianhua vezetett, aki 2017 januárjában eltűnt a hongkongi Four Seasons Hotelből, és a jelek szerint elszökött a szárazföldi Kínába. Hsziaót a múlt héten egy sanghaji bíróság 13 év börtönbüntetésre ítélte több vádpontban, többek között közbetétek illegális elnyerése, rábízott vagyon felhasználásának elárulása, valamint pénzeszközök illegális felhasználása és vesztegetés miatt. A Tomorrow Holdingot 55,03 milliárd jüan (3300 milliárd forint), míg Hsziaót 6,5 millió jüan pénzbüntetésre ítélték.

A kínai kormány már tőkésíti a bankokat

A kínai kormány 320 milliárd jüan (19 305 milliárd forint) közpénzt juttat a kis és közepes méretű bankoknak, hogy segítsen a gazdasági lassulás által sújtott regionális hitelezőknek. Vagyis látszik, hogy a központi kormányzat is próbálja elkerülni, hogy egy csődválság alakuljon ki a bankszektorban – derül ki a Nikkei Asia egy másik beszámolójából.

A tőkeinjekciókat infrastrukturális kötvényekkel felvett pénzeszközökből finanszírozzák. A Kínai Bank- és Biztosítási Szabályozó Bizottság a pénzügyminisztériummal együtt 320 milliárd jüannyi kötvénykibocsátási juttatást tervez egyes régióknak augusztus végéig.

Az viszont egyelőre kérdéses, hogy az újabb pénzintézeti válság nem vezet-e bankpánikhoz, a lakosság pedig nem kezdi-e el máshonnan is kivonni a tőkéjét.

A Bloomberg közgazdászok körében végzett legutóbbi negyedéves felmérése szerint a gazdaság az idén mindössze 3,5 százalékkal fog növekedni, szemben a korábbi 3,9 százalékos előrejelzéssel. A jövő év első három negyedévére vonatkozó növekedési előrejelzéseket is csökkentették – 0,1-0,4 százalékponttal –, bár a 2023 egészére vonatkozó medián változatlanul 5,2 százalék maradt. 

A Goldman Sachs 3,3 százalékról 3,0 százalékra, a Nomura pedig 3,3 százalékról 2,8 százalékra csökkentette a 2022-es egész éves előrejelzését – foglalta össze a CNBC.

A csökkentések a befektetési bankok folyamatos pesszimizmusát tükrözik Peking 5,5 százalékos körüli növekedési céljával kapcsolatban. Júliusban kínai tisztviselők jelezték, hogy az ország elmaradhat az idei GDP-céljától.