Teljes összeomlás fenyegeti a kínai bankrendszert, új bedőlést hozva a világra

Súlyos válságban van a kínai ingatlanpiac, amely 2022-ben éppen csak elkezdte kiheverni, hogy az Evergrande-válság következményeként sorra váltak fizetésképtelenné a legnagyobb ingatlanfejlesztők az országban. Bár hatalmas volt a bizalomvesztés a szektor irányába, a koronavírus-járvány fellángolásai miatt, valamint a pekingi központi kormány szigorításai révén lecsökkent a bedőlés kockázata, de júliusra új krízisgócok buktak ki a hitelezési piacon is, ami már az egész kínai bankrendszert fenyegeti.

Az elakadt projektek miatt kialakult válság több százezer lakásvásárló bizalmát csorbította meg, ami több mint 90 városban jelzáloghitel-bojkottot váltott ki, és szélesebb körű rendszerszintű kockázatokra figyelmeztetett. A nagy kérdés most nem az, hogy a válság bekövetkezik-e, hanem az, hogy mennyire fogja megviselni az ország 56 000 milliárd dolláros (22 000 000 milliárd, vagyis 22 000 billió forintos) bankrendszerét.

A legrosszabb forgatókönyv szerint az S&P Global Ratings becslése szerint 2,4 billió jüan (14 000 milliárd forint), azaz a jelzáloghitelek 6,4 százaléka van veszélyben, míg a Deutsche Bank AG arra figyelmeztet, hogy a lakáshitelek legalább 7 százalékát érinti a krízis. Eddig a jegyzett bankok mindössze 2,1 milliárd jüannyi késedelmes jelzáloghitelt jelentettek a bojkottok által közvetlenül érintettként. 

Két rossz közül választhatnak a kínai bankok

„A bankok két tűz között vannak” – mondta Zhiwu Chen, a Hongkongi Egyetem üzleti karának pénzügyekkel foglalkozó professzora.

– írta le a kettős dilemmát a szakértő a Bloombergnek.

A lassuló gazdasági növekedés, a koronavírus-járvány miatti lezárások és a rekordmagas fiatalok közötti munkanélküliség okozta ellenszél miatt már most is recesszió közelében van a kínai gazdaság. Maga Peking sem tagadta, hogy idén elmaradnak az eredetileg tervezett 5,5 százalékos növekedési céltól, de a második negyedévben a GDP alig 0,4 százalék volt. Elemzők már ezt is recessziónak tekintik a nemegyszer 10-20 százalékos bővülést produkáló Kínában.

A kínai kormány a válság miatt a pénzügyi és társadalmi stabilitást helyezi prioritásai középpontjába. Az eddig megfontolt erőfeszítések között szerepel a jelzáloghitelek törlesztésére vonatkozó türelmi idő és egy központi bank által támogatott alap, amely pénzügyi támogatást nyújtana a fejlesztőknek. A bankok várhatóan így vagy úgy, de aktív szerepet játszanak majd az összehangolt állami mentőakcióban. 

Ha bedől a kínai ingatlanszektor, mennek velük a bankok

A kínai bankok kitettsége az ingatlanszektorban meghaladja bármely más iparágét. A Kínai Népbank adatai szerint március végén 39 000 milliárd jüannyi (2 255 billió forintnyi) jelzáloghitel és további 13 000 milliárd jüannyi fejlesztőknek nyújtott hitel állt rendelkezésre. 

Az ingatlanpiac a pénzügyi stabilitás végső menedéke Kínában - mondta Gabriel Wildau, a Teneo Holdings ügyvezető igazgatója egy e havi jegyzetben. 

Mivel a hatóságok a kockázatok kordában tartására törekednek, a nagy kitettséggel rendelkező hitelezők szigorúbb állami felügyelet alá kerülhetnek. A Postal Savings Bank of China és a China Construction Bank összes hitelének mintegy 34 százalékát tették ki a jelzálogok 2021 végén, ami meghaladja a legnagyobb bankokra vonatkozó 32,5 százalékos szabályozási felső határt. 

A helyi bankok - városi és vidéki kereskedelmi hitelezők - a korábbi mentőakciók alapján és a helyi kormányokkal való szorosabb kapcsolatuk miatt nagyobb felelősséget vállalhatnak, mint állami társaik, bár tőkepufferük messze elmarad az iparági átlagtól. 

A kínai bankok az első félévben rekordmennyiségű tőkét vontak be kötvényeladásokból, miközben felkészültek a bedőlt hitelek esetleges kiugrására. A hitelezőknél a március végén 2,9 billió jüant kitevő rossz hitelek új rekordot jelentő szintre emelkedhetnek, és tovább terhelik a Covid-járvány kezdete óta a leglassabb ütemben bővülő gazdaságot. 

Miközben Kína teljes GDP-arányos adósságállománya az előrejelzések szerint idén újabb rekordot fog dönteni, a fogyasztók vonakodnak attól, hogy még több hitelt vegyenek fel. Ez vitát váltott ki arról, hogy Kína mérleg recesszióba (balance sheet recession) kerülhet, amikor a háztartások és a vállalatok visszafogják a kiadásokat és a beruházásokat. A mérleg recesszió egy olyan válság, amikor a vállalkozások és háztartások olyan súlyos eladósodottsága valósul meg, hogy a gazdasági szereplőket arra kényszeríti, hogy többet takarítsanak meg, miközben kevesebbet fogyasztanak és fektetnek be az adósságok visszafizetése és a hitelállomány leépítése érdekében.

Már a kínai lakosságnak sincs jövedelme

Ráadásul a rendelkezésre álló jövedelem növekedése lassul, ami tovább rontja a lakásvásárlók adósságszolgálati képességét. A kínai lakásárak gyengélkedése júniusban 70 nagyvárosból 48-ra terjedt ki, szemben a januári 20 várossal. 

Az S&P Global előrejelzése szerint a jelzáloghitelek bojkottja miatt idén akár 33 százalékkal is csökkenhet a lakáseladások száma, ami tovább szorítja a bajba jutott fejlesztők likviditását, és még több nemfizetéshez vezet. A Teneo szerint az eladások alapján a 100 legnagyobb fejlesztő közül 28-an vagy nem fizették ki a kötvényeket, vagy adóssághosszabbításról tárgyaltak a hitelezőkkel az elmúlt évben. 

Az ingatlanbefektetések, amelyek az ország bruttó hazai termékének mintegy 20 százalékát kitevő áruk és szolgáltatások iránti keresletet mozgatják, júniusban 9,4 százalékkal zuhantak. Tehát ha a jelzálogválság berobban Kínában, akkor a GDP-növekedés szinte biztosan negatívba fordulhat át.

Az ingatlanbefektetések növekedésének 10 százalékpontos lassulása a teljes rossz hitelállomány 28 bázispontos növekedését jelenti, ami 17 százalékos csökkenést jelent 2022-es nyereségükben - becsülték a Citigroup elemzői Judy Zhang vezetésével egy július 19-i jelentésükben. A befektetők pedig készülnek is a válságra: a kínai bankok Hang Seng indexe ebben a hónapban 12 százalékot zuhant.