Azt is nehéz lenne feltételezni, hogy Magyarország lenne nagyon a szálláscsinálója Európában a kínai befektetéseknek, miközben Magyarországon van tizenhat jelentős kínai beruházás. Tisztelt képviselőtársaim, a tizenhatból tizenegy tudják, hogy jött létre? Úgy, hogy a kínaiak megvettek vagy amerikai, vagy német, vagy svájci, vagy kanadai vállalatokat. Hát aztán nekünk ehhez mi közünk van? Hát ne adják el az amerikai vállalatokat, a német vállalatokat, a svájciakat meg a kanadaiakat a kínaiaknak, és mindjárt nem lesz annyi kínai beruházás Magyarországon! Tizenhat Magyarországon lévő kínai beruházásból tizenegy nemzetközi vállalat felvásárlása nyomán jött létre - jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter még 2019. június 13-án a magyar parlamentben annak kapcsán, hogy a kommunista ország nyomulásának uniós előörseként kezdték el emlegetni Magyarországot. A politikus pedig ennél pontosabban nem is írhatta volna le jobban a kínai tőke megjelenését a régióban.
Igaz, azóta a kormány retorikájában már inkább arról beszélnek, hogy Magyarország épp a nyertese a kínai tőke beáramlásának és olyan nagyszabású projekt valósulhatnak meg ezáltal, mint a Budapest-Belgrád közötti vasút fejlesztése, vagy a Fudan Egyetem budapesti kampuszának megépítése.
Kapcsolódó
"Magyarországon a kínai beruházások összértéke meghaladja az 5 milliárd dollárt, a kínai vállalatok több mint 15 ezer magyar munkavállalót foglalkoztatnak. A két ország közötti együttműködés bizonyította, hogy rendkívüli időszakban is jól működik" - mondta el már tavaly november végén a külügyminiszter, újra megismételve azt a sokat hangoztatott a kínai befektetések mellett, hogy "Magyarország kormánya a tisztességes piaci versenyt támogatja, ezért elutasít minden nemzeti alapú diszkriminációra történő felhívást."
A két kijelentés között nemcsak bő egy év telt el, de egy szemantikai fordulat is világosan látszik belőle: már sokkal inkább a keleti nyitás politikai sikerének, egy új, Kína vezette gazdasági korszak eredményének festik le a projekteket, pedig valójában a nagy bejelentések füstje mögött még kis láng látszik. A már említett Fudan Egyetem és Budapest-Belgrád vasútvonal példázza is, hogyan nem jön kínai pénz, de jön helyette befolyás a kommunista országból: ezek a magyar kormány által felvett hitelekből valósulnak meg, vagyis az ázsiai ország adófizetői helyett a magyarok finanszírozzák.
Szavak szintjén ezermilliárdok jöttek
Hasonló eredményre jutott a Közép-európai Ázsia Kutató Központ (Central and Eastern European Center for Asian Studies - CEECAS) legfrissebb kutatása is, amely a régió országaiban és a Nyugat-Balkánon vizsgálta a tényleges kínai tőkebefektetések mennyiségét, valamint azok szerkezetét. A projekt egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nemzeti kormányok hajlamosak túlzó képet adni Kína jelenlétéről az adott országban. Az általuk bemutatott számadatok általában tartalmazzák a korábban javasolt, de a kínai fél által egyébként soha meg nem valósított beruházási terveket, de a kínai vállalkozók által épített infrastrukturális projektek értékét is befektetésként tüntetik fel, még akkor is, ha a költségeket maga a nemzeti kormány viseli. Hangsúlyozni kell, hogy a kínai hitelekből finanszírozott infrastrukturális projektek nem tartoznak a kínai közvetlen külföldi befektetések (FDI) kategóriájába, sokkal inkább a fogadó ország által végrehajtott beruházásokról van szó, amelyeket csupán egy történetesen Kínából származó hitelből finanszíroznak.
A legtöbb ténylegesen kínai tőke Szerbiába érkezett: 9,7 milliárd eurónyi (mintegy 3485 milliárd forintnyi) a tényleges kínai jelenlét, a második Magyarország 5,4 milliárd euróval (1940 milliárd forint), majd Románia 2,8 milliárd euróval (1005 milliárd forint). A további sorrend: Lengyelország (2,7 milliárd euró) és Bosznia-Hercegovina (1,9 milliárd euró). Ugyanakkor az infrastrukturális projektek értéke nagymértékben torzítja az összképet, mivel Kína jelenléte a Nyugat-Balkánon leginkább az építőiparra és nem a tényleges FDI-projektekre összpontosít. Az FDI-állományok és a KKE-országokba ténylegesen beáramló kínai tőke becsült értéke között nagy különbségek látszanak: míg a Nyugat-Balkán nem EU-tagországaiban jelentős építési projektek vannak, az FDI-adatok Kína sokkal korlátozottabb jelenlétét mutatják az uniós országokban.
Továbbá fontos különbséget kell tenni az FDI hivatalos kategóriájába tartozó beruházások és a kínai tőke tényleges beáramlása között az érintett országokba. A nemzetközi statisztikai szabványok szerint minden kínai tulajdonú vállalat kínai közvetlen befektetésnek minősül, tekintet nélkül a felvásárlás módjára vagy típusára. Ez azt jelenti, hogy amikor egy kínai vállalat felvásárol egy multinacionális vállalatot, az adott társaság kelet-közép-európai (KKE) leányvállalatai ezentúl automatikusan kínai befektetésnek minősülnek, annak ellenére, hogy a vételárat egy harmadik országba utalták át. A kutatás készítői ezért minden nemzetközi M&A tranzakciót kizártak a kínai befektetések listájából, és az ilyen tranzakciók értékét levonták az FDI értékéből, hogy reálisabb képet lássanak a kínai gazdasági tevékenység szintjéről a KKE-országokban. (Ez egyébként pont Szijjártó Péter már idézett 2019-es érvelésének megfelelő - a szerk.), így látható, hogy a nemzeti kormányok - vagy a helyi kínai nagykövetségek - erősen túlbecsülik a kínai tőke tényleges súlyát az adott országban.
Ebből már kirajzolódik, hogy a közel 10 milliárd eurós szerbiai befektetésnek a harmada (mintegy 2860 millió euró), a magyarországi kínai beruházások kétharmada, vagyis csak 2862 millió euró, vagy 1030 milliárd forint tekinthető valódi közvetlen tőkebefektetésnek a CEECAS becslései szerint. A hazánkba befolyt tényleges kínai tőke értéke pedig csak 2060 millió euró (740 milliárd forint) volt 2020-ig.
Az elmúlt évtized nagy várakozásai ellenére a kínai beruházások nem értek el jelentős szintet a közép- és kelet-európai régióban, különösen nem a régió uniós tagállamaiban. A hagyományos európai partnerek, mint Németország, más kelet-ázsiai országok, mint Japán és Dél-Korea, és kisebb mértékben az Egyesült Államok még mindig a legfontosabb befektetők a kutatásban vizsgált tizenhat országból tizenötben. Az egyetlen kivétel ismét Szerbia, ahol Kína nemcsak az infrastruktúra-építés, hanem a klasszikus befektetések, például az összeolvadások és felvásárlások, valamint a zöldmezős projektek tekintetében is fontos pozíciót tudott szerezni. De Magyarország esetében jól látszik, hogy az amerikai FDI-érték 6 milliárd körüli, a német pedig 26 milliárd eurót tett ki tavaly.
Ország | Kínával kapcsolatos projektek teljes értéke (millió EUR) | Tényleges tőkebeáramlás Kínából (EUR millió EUR) | Infrastruktúrális projektek (millió EUR) | FDI (millió EUR) | KNK MOFCOM (2019) (millió EUR) | Nemzeti kormányok bejelentései (millió EUR) | Kínai Nagykövetségek bejelentései (millió EUR) | Központi bankok adatai (millió EUR) |
Szerbia | 9945 | 2645 | 7083 | 2862 | 165 | 10000 | N/A | 1656 |
Magyarország | 5420 | 2058 | 2000 | 3420 | 427 | 5000 | 4500 | 2188 |
Románia | 2781 | 1610 | 0 | 2781 | 428 | N/A | 410 | 884 |
Lengyelország | 2748 | 734 | 726,9 | 2021 | 555 | 1000 | N/A | 351 |
Bosinia-Hercegovina | 1933 | 0 | 1933 | 0 | 17 | N/A | 3000 | N/A |
Szlovénia | 1479 | 329 | 0 | 1479 | 189 | N/A | N/A | 325 |
Montenegró | 987 | 90 | 896,6 | 90 | 85 | 1200 | N/A | 71 |
Észak-Macedónia | 888 | 27 | 861 | 27 | 21 | N/A | 16 | 158 |
Bulgária | 360 | 360 | 120 | 240 | 157 | N/A | N/A | 11 |
Szlovákia | 305 | 131 | 0 | 305 | 83 | 245 | 400 | 31 |
Albánia | 300 | 0 | 0 | 300 | 7 | N/A | 760 | 4,0 |
Cseh Köztársaság | 290 | 290 | 0 | 290 | 287 | 8585 | 2139 | 600 |
Horvátország | 249 | 249 | 0 | 249 | 98 | 108 | 578 | N/A |
Litvánia | 82 | 2 | 0 | 82 | 10 | 121 | N/A | 58 |
Észtország | 78 | 53 | 0 | 78 | 63 | 27 | 49 | N/A |
Lettország | 74 | 50 | 0 | 74 | 12 | 60 | N/A | 27 |
Összesen | 27218 | 8628 | 13648 | 14072 | 2605 | N/A | N/A | N/A |
Forrás: CEECAS |
Inkább csak kínai érdek, mint befektetés
Az adatok alapján kijelenthető, hogy bár a magyar kormány valóban minden módon próbál Kína kedvében járni, társul olyan beruházásokba, mint a BorsodChem-gyár bővítése, a legnagyobb - és titkosított költségvetésű, szerződésű - projektek, mint a Budapest-Belgrád közötti vasúti fejlesztés, a maga több mint 700 milliárd forintos összegével inkább csak kínai érdek, mint befektetés. Ráadásul utóbbi, az Új Selyemút kínai beruházási program részét képező projekt egyre inkább célkeresztbe kerül Washingtonban is: elfogadásra vár az Egyesült Államok Szenátusában egy törvény, amely akár büntetőintézkedések célpontjává is teheti Magyarországot, ha folytatja a fejlesztést, ahogy arról a múlt héten részletesen írtunk.