A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése utáni az első kormányzati ciklust a "keleti nyitás" ígérete uralta, a következőben a "déli nyitás" került előtérbe - emlékeztet a G7 cikke. Ezektől a próbálkozásoktól a kormány előnyt remélt a nemzetközi gazdasági versenyben. Ehhez igazodva a külpolitika deklaráltan a gazdasági haszonszerzést helyezte a középpontba.

A magyar külkereskedelem valóban látványosan nőtt az elmúlt években, ám a 2010 és 2017 közötti adatokat összegezve két tényező is árnyalja a képet. Egyrészt a kormány vágyával szemben a távoli, egzotikus tájak helyett pont a legközvetlenebb környezetével nőtt leginkább a magyar külkereskedelem, ami tovább erősítette függőséget az Európai Uniótól. Másrészt a régiós országok ezen a téren is jobban teljesítettek Magyarországnál.

Kapcsolódó

Lemaradás

A Világbank adatai szerint 2010 és 2017 között a magyar külkereskedelem 19 százalékkal bővült, miközben Csehországban 34 százalék, Lengyelországban 33 százalék, Szlovákiában pedig 30 százalék ez a mutató. Az exportnál még jelentősebb a különbség: Magyarország 20 százalékkal növelte a kivitelét, míg Lengyelország 41, Csehország 38, Szlovákia pedig 32 százalékkal.

A Világbank adatai is azt mutatják, hogy a kelet-ázsiai és csendes-óceáni régióval 2010 óta egyenesen csökkent a magyar külkereskedelem. A mások mellett Kínát, Dél-Koreát, Vietnamot és Thaiföldet magában foglaló régióval a külkereskedelem összértéke a 2010-es érték 87 százalékát érte el 2017-ben. Eközben a másik három visegrádi ország jelentősen növelte külkereskedelmét Kelet-Ázsiával.

Nem csökkent

A keleti, majd a déli nyitás deklarált célja volt, hogy csökkenjen a magyar külkereskedelem EU-függősége. A Világbank adatbázisában az EU nem szerepel régióként, a legközelebb hozzá az Európa plusz Közép-Ázsia térség áll, ahol az utóbbi a volt szovjet tagköztársaságokat jelenti. Ez alapján Magyarország az egyetlen V4-ország, amely nemhogy javított, hanem számottevően rontott külkereskedelme diverzifikációján.

Valamennyi visegrádi országnak kimagaslóan Németország az első számú külkereskedelmi partnere. Leginkább a cseh gazdaság függ Németországtól, ők a külkereskedelem közel 30 százalékát bonyolítják a németekkel. Magyarország áll a második helyen, viszont az elmúlt hét évben a magyar függőség nőtt a leginkább: 24,6 százalékról 27 százalékra emelkedett a németek részesedése a magyar külkereskedelemben.