Az új hidegháború kezd olyan lenni, mint a régi: az orosz és az amerikai külügyi szakértőknek nem sok fogalmuk van arról, hogyan előzhetnék meg a szembenállás felforrósodását. Legalábbis ezt a benyomást keltették a Valdai Vitaklub idei tanácskozásának résztvevői a kongresszus első napjain - derül ki a Bloomberg tudósításából.
Ez a nemzetközi szervezet a Velkij Novgorod melletti Valdai-tóról kapta a nevét, ahol 2004-ben első ülését tartotta. A moszkvai központú vitafórum azóta a nemzetközi politikai eszmecserék fontos fóruma lett. Több mint 60 ország 900 kutatója vesz részt a munkájában.
Általános vélemény, hogy az orosz politikai-akadémiai elit ezen a csatornán keresztül osztja meg a világról alkotott nézeteit külföldi kollégáival.
Életkép egy kabinetértekezletről
Az idei Valdai-kongresszus alaphangját egy sztori adta meg, amelyet egy vezető orosz kormánytisztviselő osztott meg hallgatóságával. Eszerint Vlagyimir Putyin államfő nemrégiben arról tájékoztatta kabinetjének tagjait, hogy nagy a veszélye egy orosz-amerikai katonai incidensnek. A helyszín a Fekete-tenger lehet, ahol az USA hadihajói kerülhetnek összetűzésbe orosz harci gépekkel.
Az asztalnál ülők közül valaki félhangosan megjegyezte: Meg is érdemelnék!, mire Putyin rendreutasította az illetőt: Maga megőrült? A történet azt volt hivatva bizonyítani - amit egyébként Putyin támogatói folyton hangoztatnak -, hogy az államfő orosz mércével mérve mérsékelt politikai irányvonalat követ.
Putyin nem radikális, próbál egyensúlyt tartani azokkal szemben, akik több keményebb fellépést szorgalmaznak az orosz külpolitikában - mondta a tanácskozáson Fjodor Lukjanov, Oroszország Kül- és Védelempolitikai tanácsának elnöke.
Életkép a tanácskozásról
A Valdai Klub kongresszusának résztvevői azonban inkább annak illusztrálását látták a sztoriban, hogy egy háború lehetősége - amely néhány éve még elképzelhetetlen lett volna Oroszország és az USA között - ismét az asztalon van.
A jelenlegi helyzet az 1960-as évekre emlékeztet, amikor a világ a háború szakadékának szélén táncolt - mondta Szergej Karaganov, az orosz külpolitikai nagy öregje. Szerinte a fegyveres összecsapást egy kis hiba is kirobbanthatja.
Robert Legvold, az amerikai Columbia Egyetem emeritus professzora ugyanígy vélekedik. Úgy látja, hogy a világ két vezető atomhatalma jelenleg egy holdkóroshoz hasonlóan bóklászik a világpolitika színpadán. Az 50-es, 60-as évekhez képest az a különbség, hogy nukleáris arzenáljuk jóval durvább, mint akkor.
Indokolt riadójelzés
Ezek a nézetek látszólag azt tükrözik, hogy egyesek rémeket látnak, mégsem túlzóak - véli Lukjanov. A háborús kockázat valóban létezik.
A dolog hátterében az áll, hogy az orosz fél vízválasztóként élte meg a szíriai tűzszünet összeomlását - tette hozzá. Addig az orosz-amerikai kapcsolatok minden bizonytalansága ellenére az együttműködés és a megoldások keresése volt az orosz diplomácia fő célja. Azóta - akárcsak hidegháború idején - a közvetlen, forró katonai összecsapást akarják elkerülni.
A különbség, hogy az új szembenállást nem hatja át az akkori ideológiai rivalizálás, illetve az az ambíció, hogy a felek a világ minden pontjára igyekeztek kiterjeszteni befolyásukat.
Szerény elvárások
A két ország a következő öt-nyolc évben csak abban bízhat, hogy meg tud állapodni egy olyan szabályrendszerben, amelynek alapján el tudják kerüli bármilyen konfliktusuk nem kívánt eszkalálódását. Hasonló ez a hidegháborúból ismert "enyhülés" stratégiájához, amellyel a hetvenes évekre sikerült lecsillapítani a korábban állandóan háborúval fenyegető ötvenes-hatvanas évekbeli szembenállást.
Új adminisztráció
A szakértők úgy vélik, nincs értelme annak, hogy az USA megpróbálja a "nulláról" újraindítani a kapcsolatokat - azaz mintegy megnyomja a reset gombot -, mivel Moszkva egyelőre nem kész erre.
Az amerikai elnökválasztás demokrata jelöltje, Hillary Clinton keményen ostorozta a Kremlt azért, mert szerinte az orosz titkosszolgálat kampánystábja elektronikus levelezésének feltörésével igyekszik befolyásolni a szavazás kimenetelét. Ez azt sejtetni, hogy ha győz, akkor az új washingtoni adminisztráció keményebben lép fel Oroszországgal szemben, mint a jelenlegi.
Donald Trump, a republikánus jelölt győzelme azonban csak - a Brexit és az európai bevándorlási válság miatt amúgy sem csekély - a kiszámíthatatlanságot növelné. Ez egyébként máris zavarja Moszkvát, amely nem tudja végül is milyen Európai Unióval áll szemben a nemzetközi porondon.
Take it easy!
Ugyanakkor a helyzet talán mégsem olyan rossz, amilyennek látszik. A nyugati országok félreértették Oroszország nukleáris kardcsörtetését - fejtegette a Valdai konferenciáján Andrej Kortunov, az egyik leginkább Nyugat-barát orosz biztonsági szakértő. A mostani "hidegháború" ugyanis aszimmetrikus az előzővel összevetve.
A szárazföldi erőket tekintve az orosz hadsereg messze van a szovjet katonai erőtől és a Varsói Szerződéstől, miközben az USA és szövetségesei erősödtek. A felek nukleáris fegyveres ereje azonban pariban van egymással, és Moszkva nem fogja kihagyni azt a lehetőséget, hogy amikor csak teheti, emlékeztesse erre a Nyugatot.