A román kormány felhatalmazta az állami tulajdonú Nuclearelectrica atomenergia-vállalat vezetőségét, hogy bontsa fel a kínai General Nuclear Power Grouppal (CGN) folytatott együttműködését, amelynek célja a cernavodai atomerőmű bővítése lett volna két új reaktorral - adta hírül a bne IntelliNews régiós hírportál. Emellett azzal is megbízták a menedzsmentet, hogy elemezze az új nukleáris áramtermelő blokkok telepítésének stratégiai lehetőségeit.
A cernavodai nukleáris létesítményben az eredetileg tervezett öt reaktor közül csak kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. E két blokk az 1400 megawatt (MW) összesített teljesítményével Románia villamosenergia-szükségletének mintegy 18 százalékát fedezi. A 2013 óta "csőre töltött" tervek szerint a 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása szintén 1400 MW lenne.
Az új helyzetben azonban a vállalat arról fog tárgyalni a kínai partnerrel, hogy felbontsák a 2015-ben aláírt egyezséget a Cernavoda 3. és 4. blokk fejlesztéséről és üzemeltetéséről. Vrgil Popescu gazdasági miniszter már május végén világossá tette a kormány szándékát. Emlékeztetett rá, hogy Románia stratégiai partnere az USA, ami mellett kitartanak, illetve az ország tagja a NATO-nak és az EU-nak. Emellett kiderült, hogy a kínai partnerrel kötött megállapodás alapján nem értek el előrehaladást.
Ahogy azt a Napi.hu januárban megírta Ludovic Orban kormányfő kissé meglepő módon éppen azzal indokolta a kormány döntését, amivel Magyarországon az Orbán-kormány az új paksi atomerőmű építésének szükségességét indokolta.
Vagyis: a románok nem a beruházás várható kapitális költségével, illetve a biztonsági kockázatokkal indokoltak - ahogyan arra több szakértő is számított -, hanem azzal, hogy a román kabinet elfogadja, hogy az atomenergia használata nem része az EU fejlesztési terveinek.
Az IntelliNews akkor azt írta, hogy az atomenergiát kizárják az uniós pénzosztásból, és így az nem részese az "igazságos átmenet mechanizmusának", ami az európai Green Deal egyik legfontosabb pénzügyi alkotóeleme. (Mindez azért érdekes, mert a magyar kormány éppen azért lobbizik Brüsszelben, hogy az atomenergia mégiscsak bekerülhessen e körbe.)
Ludovic Orban, az ország liberális miniszterelnöke januárban arról beszélt, hogy várhatóan kilépnek a kínai-román megállapodásból, inkább az EU zöldpolitikájához csatlakoznak. Ezzel semlegesítik az atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos biztonsági és költségkockázatokat - korábban ezeket tartották a legfontosabb okoknak, amelyek miatt felmerült, hogy felbonthatják a CGN-nel való együttműködést, illetve érzékeny búcsút vehetnek az atomenergiától.
Az Egyesült Államok kormánya 2019 augusztusában feketelistára helyezte a CGN-t, azzal a váddal, hogy megpróbált nukleáris technológiát szerezni az USA-ból. A cég állítólag átadta volna a megszerzett technológiát Kínának katonai felhasználásra.