Németország egészen pontosan 278,7 milliárd euróval tartozik még Görögországnak a második világháborúban okozott károkért - jelentette ki az athéni kormány pénzügyminiszter-helyettese a Guardian tudósítása szerint. Az ország korábbi kormányai és számos magánszemély évtizedek óta újra és újra felvetik a náci megszállás alatt okozott károk és a jóvátétel kérdését, azonban eddig egyetlen kormány sem adta meg, pontosan milyen összegű kártérítést tartana elfogadhatónak.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a múlt héten állított fel egy parlamenti bizottságot azzal a feladattal, hogy számolja ki mennyivel tartozik még Németország a görögöknek. A testület figyelembe veszi az úgynevezett megszállási hitelt, amelyet a nácik fizettettek a görög jegybankkal, és csak egy töredékét törlesztették, továbbá az ellopott műtárgyak értékét. A pénzügyminiszter-helyettese ennek a testületnek a hétfői ülésén adta meg az említett összeget.

Törlesztés görög módra

Ez meglehetősen combos összegnek tűnik annak fényében, hogy például a megszállási hitelt 10,3 milliárd euróra becsülik. Ha viszont összevetjük a görögöknek nyújtott összesen 240 milliárd euró EU-IMF hitellel, akkor már éppen elég lenne a teljes adósság kifizetéséhez, és még maradna is egy kevés belőle. Az évi 242 milliárd eurós GDP 175 százaléka nőtt államadósságot is alaposan lefaraghatnák ebből az összegből.

Németország többször visszautasította a görögök követeléseit, mondván: a német újraegyesítéskor minden ilyen kérdést lezártak, továbbá 1960-ban átutaltak jóvátételként 115 millió márkát, ami euróban ennek az összegnek nagyjából a fele.

Újabb aggályok

A görög pénzügyminiszter ugyan megnyugtatta a piacokat hét végi ígéretével, miszerint törleszteni kívánják az IMF-nek a csütörtökön esedékes lejáró közel 460 millió eurós hitelt, ám az elemzők már azon studíroznak milyen hosszabb távú következménye lesz az elmúlt hetek padlássöprésének, amivel összeszedték a kifizetendő összeget. Athén első számú prioritása a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek kifizetése, ezt követi a hitelek visszafizetése - derül ki a Wall Street Journal összefoglalójából.

A pénzszűke miatt azonban ehhez máshol kellett durva lépéseket tenniük: a közszféra beszállítói nem kapták meg a pénzüket, valamint elhalasztották az adó-visszatérítéseket is. Az egyik fő áldozat az egészségügy. A szektor beszállítói arra panaszkodnak, hogy a politikai bizonytalanság kezdete, tavaly december óta egy fillért sem láttak. Hasonló helyzet már 2012-ben is kialakult, amikor 500 napos várólistára tették a cégeket. Mivel 2014 jó éve volt az ágazatnak, egyelőre bírják a strapát, ám ha nem javul a helyzet abból nagy baj lehet - figyelmeztet szakmai szervezetük.

Üzleti bizalmatlanság

Az üzleti és fogyasztói bizalom a mélybe hanyatlott, miután senki sem tudja, hogy Athén meg tud-e állapodni a donorokkal, az EU-val és az IMF-fel az ország további finanszírozásáról. A gond az, hogy a hitelezők elvárásai között további nyugdíjcsökkentések és adóemelések is szerepelnek, miközben a radikális baloldali Sziriza vezette kormány azzal az ígérettel nyerte el a választók bizalmát januárban, hogy véget vet a megszorításoknak.

A tavalyi enyhe növekedés után a görög gazdaság elemzők szerint idén minden bizonnyal visszasüllyed a recesszióba. A makrogazdasági környezet valószínűleg tovább romlik, amíg a politikai bizonytalanság nem szűnik meg és nem oldják meg a költségvetés finanszírozását - állapították meg a nyilvánvalót a J.P. Morgan elemzői tudományos jelentésükben. A feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén az üzleti bizalom márciusban a recesszióba hanyatló gazdaságokra jellemző szintre esett.

Ilyen még nem volt!

Az év első három hónapjában 35 százalékkal maradt el a forgalom a 2014. január-márciusitól - mondja a 65 éves Kiriakosz Elmanglu, akinek családja egy szövetüzletet működtet 1947 óta. A bolt számos nehéz időszakon ment már át az elmúlt évtizedek alatt, de egyik sem hasonlítható ahhoz a mélyrepüléshez, amelyet most tapasztalunk - fejtegette az idős kereskedő.

Szakértők szerint ha visszatérne a recesszió, az súlyos csapást mérne a lakosság hangulatára. A görög GDP olyan durván hanyatlott az elmúlt években és a munkanélküliség olyan magasságba emelkedett, amilyenre egyetlen fejlett országban sem volt példa a múlt század harmincas éveinek nagy depressziója óta. A gazdaság zsugorodása miatt a kormány újabb költségvetési kiadáscsökkentésekre és adóemelésekre kényszerülhet - pont olyasmire, aminek elkerülése a Sziriza-kormány és Ciprasz kormányfő többször megesküdött.

A pénzügyminisztérium jelentése szerint a január-februárban kialakult 900 millió eurós adóelmaradást ugyan márciusban sikerült ledolgozni, ám ezzel csak időt nyertek. Német kormánytisztviselők szerint Görögország júliusig húzhatja rendkívüli intézkedésekkel - az említetteken túl az állami intézmények, alapok tartalékainak felélésével -, ám akkor 3,5 milliárd eurót kell törlesztenie az Európai Központi Banknak, amihez már elkerülhetetlenül új hitelre lesz szüksége. Kölcsönt viszont csak az EU-tól és az IMF-től remélhet.