Az euró jelenlegi formájában nem maradhat fenn, magyarán elkerülhetetlen Görögország kilépése a közös európai devizát használó országok közösségéből - véli Centre for Economics and Business Research (CEBR). A kutatóintézet szerint az ország rendezett távozása két százalékkal vágná meg az eurózóna GDP-jét, míg egy kaotikus összeomlás ötszázalékos mínuszt okozna, azaz ezermilliárd dollárral csökkentené az övezet gazdaság teljesítményét.

A gazdasági következmények attól függenek, hogy milyen időrendben és módon szakad szét az eurózóna - idézi a Guardian Douglas McWilliamsot, a CEBR elemzőjét. Lesznek olyan országok, amelyek éves GDP-jük tíz százalékát elvesztik. Az alternatíva az, hogy vagy végrehajtják a megszorításokkal járó EU-IMF segélyprogramot, majd ezt követően megszűnik az eurózóna a jelenlegi formájában, vagy az utóbbi gyorsan, traumatikusan következi be. Akárhogy is lesz, a gazdasági kilábalás csak a szakadást követheti - állítja a CEBR.

Összevesztek a pénzen a politikusok és a bankok

Az Európai Központi Bank (ECB) megerősítette a tegnapi Reurtes-értesülést, miszerint felfüggesztette görög bankok finanszírozását. A Financial Times (FT) tudomása szerint négy pénzintézetről van szó. Ezeknek a görög központi bank vészhelyzeti likviditási támogatásához kell fordulniuk, amelytől rosszabb feltételekkel jutnak pénzhez, mint az európai jegybanktól. Ugyanakkor ezt is csak az ECB hozzájárulásával tehetik meg.

A FT úgy tudja, hogy a pénzcsap elzárásáról a bank kormányzótanácsa határozott kedden, de a döntést már a patthelyzetet eredményező május 6-ai görög választások óta érlelték. A görög mentőcsomag értelmében 25 milliárd eurót szánnak az ország bankjainak feltőkésítésére. Az összeget az ideiglenes európai stabilitási alap (EFSF) már átutalta Athénnak, ám vita robbant ki a kormány és a bankok között arról, hogy a segítség nyomán módosul-e a pénzintézetek feletti ellenőrzés, azaz az állam nagyobb beleszólást kap-e a bankok irányításába.

Tessék befejezni a veszekedést!

Az ECB szóvivője azt mondta, hogy ha a feltőkésítési folyamatot befejezik, akkor a bankok ismét hozzáférhetnek az európai jegybank standard finanszírozási forrásaihoz. Ez az ECB és a görög tisztviselők szerint napokon belül bekövetkezhet.

Rejtvényfejtők figyelmébe ajánlható Mario Draghi, az ECB elnökének nyilatkozata. Eszerint egy eurótagország kilépését nem látták előre az uniós szerződések. Nem az ECB dolga, hogy döntsön Görögország távozásáról vagy maradásáról. A bank tartja magát mandátumához, miszerint feladata az infláció elleni harc és az, hogy megőrizze saját gazdálkodásának egyensúlyát. A Bloomberg megfejtése szerint ezzel Draghi először célzott nyíltan a görög kilépés lehetőségére.

Bércsökkentés franciás eleganciával

Francois Hollande francia elnök mérsékelt, szakértő pártpolitikusokat nevezett ki új kormánya kulcspozícióba, amivel nyilván le akarja hűteni azokat a félelmeket, amelyek szerint szocialista politikusként két kézzel szórni kezdi az állami támogatásokat. A pénzügyminiszter a szocialista párt piacbarát szárnyához tartozó Pierre Moscovici lett, aki korábban európai ügyekért felelős kormánytagként szolgált. A külügyminiszteri posztot Laurent Fabius kapta, aki a nyolcvanas évek közepén miniszterelnök volt.

Az ipari, munkaügyi és szociális tárcát Michel Sapin irányítja, aki pénzügyminiszterként a 1992-ben egyszer már visszanyerte a pénzpiacok Franciaország iránt megingó bizalmát. Ő volt felelős a maastrichtri szerződésről tartott francia referendum sikeréért. Kinevezésével Hollande a fiskális fegyelem betartása iránti elkötelezettségét jelzi - vélik a Wall Steet Journalnak nyilatkozó elemzők.

A befektetők megelőlegezték a bizalmat az új adminisztrációnak: szerdán az egy hónappal korábbi 1,83 százalékos hozam helyett 1,72 százalékon keltek el az ötéves francia államkötvények. A kabinet ma tartja első ülését, amelyen meghozza első intézkedését, az államfő fizetésének 30 százalékos csökkentését. Nicolas Sarkozy öt éve 170 százalékkal megemeltette saját bérét. Hollande így elődje havi 19 ezer eurós bére helyett "csak" 13 ezret (kb. 3,9 millió forint) kap.

Felbődül a brit oroszlán

A közös európai valuta súlyos kockázatot fog jelenteni az egész világnak, hacsak a 17 eurótagország nem mélyíti el sürgősen a szövetségét a fiskális és a politikai unió irányába - erről fog beszélni üzletemberek előtt David Cameron brit miniszterelnök a Financial Times értesülése szerint. Az övezet vagy létrehoz egy stabil, megfelelő pénzügyi tűzfallal védett, kellően feltőkésített bankokkal rendelkező, a fiskális terheket elosztó és egységes monetáris politikát folytató közösséget, vagy ismeretlen vizekre evez, súlyos fejtörést okozva kereskedelmi-gazdasági-politikai partnereinek is - véli a brit kormányfő.

Cameron figyelmeztetése összhangban van Mervyn King, a Bank of England kormányzójának tegnapi kijelentésével, miszerint az eurózóna most éppen szétszakítja önmagát anélkül, hogy ez bármilyen megoldást hozna bajaira. A folyamat ugyanakkor veszélyezteti a brit gazdaságot és pénzügyi szektort is.

A brit döntéshozók megjegyzései bizonyára kiváltanak majd némi visszaszólást európai partnereiktől. Hollande például nemrégiben azzal vádolta a szigetország politikusait, hogy egyfajta önkiszolgáló étteremnek tekintik az EU-t. Ezzel arra célzott, hogy London meglehetős önállósággal dönt arról, mely európai ügyekben vesz részt, és melyektől marad távol.

Eközben Spanyolországban a múlt héten részben állami tulajdonba vett Banki ügyfelei az El Mundo című helyi lap értesülése szerint egy hét alatt ezermilliárd eurót vettek ki számláikról. A Bankia hét tartományi szövetkezeti pénzintézet egyesítésével jött lére, ám óriási megbízhatatlan jelzáloghitel-állománya miatt így is kétséges stabilitása. Tegnap arról érkezett hír, hogy a görög bankokból 700 millió eurót vittek el az ügyfelek néhány nap alatt.