Felmondta a tavaly szeptemberben kötött koalíciós szerződést a kormányzó szövetségben részt vevő második legerősebb szlovák tömörülés, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke hétfőn - jelentette az SNS sajtóosztályának közlésére hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
Andrej Danko, az SNS elnöke, aki a pozsonyi törvényhozás házelnöke is egyben, döntését azzal indokolta, hogy elkerülhetetlenné vált a koalíción belüli kapcsolatok újratárgyalása, és újra kell fogalmazni a kormány - a jövő évi költségvetésben tükröződő - prioritásait, amire szerinte a koalíciós pártok egymással szembeni bizalmának megújítása miatt van szükség.
"A jó szociális-gazdasági helyzet 2017-ben azt mutatja, hogy új kihívásokra és prioritásokra kell összpontosítani, s ezeket meg kell jelentetni a koalíciós szerződésben és a kormány új programjában is. Ha az állam gazdasága jól működik, azt a lakosság is meg éreznie" - szögezte le Andrej Danko, a meglepetésként ható döntést indokolva.
Az SNS elnökének bejelentésére a vezető kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) egyelőre érdemben nem reagált, csak annyit közöltek, hogy a kialakult helyzettel a párt legfőbb vezetése fog foglalkozni.
A hármas koalíció legkisebb pártja, a Bugár Béla vezette Most-Híd az MTI-nek eljutatott sajtóközleményében meglepetésként értékelte Danko döntését, amely szerinte azért is érthetetlen, mivel a kormánykoalíció működése "eredményesnek mondható", az új prioritások beépítését pedig a jelenlegi koalíciós szerződés is lehetővé teszi.
A pozsonyi törvényhozás két nagyobb ellenzéki ereje, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve a leginkább populistaként jellemezhető Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) Danko döntésére hasonló szellemben reagáltak, azt állítva, hogy a lépés csupán az SNS jelöltje által vezetett oktatásügyi tárca körül kialakult botrány elkendőzésére szolgál, illetve a koalíciós partnerek zsarolásának az eszköze.
A döntésről a felvidéki magyar párt, a parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja (MKP) az MTI-nek küldött közleményében úgy vélekedett: a koalíciós szerződés felmondása rávilágított, hogy a kényszer szülte koalíciót kezdetektől kizárólag az egyéni és lobbiérdekek tartották össze, s most majd kiderül, hogy egy "újratárgyalás" után folytatódhat-e az osztogatás-fosztogatás vagy előrehozott választások következnek-e.
Nem vezet széteséshez?
Bár a szlovák kormánykoalíció második legnagyobb pártját az utóbbi hetekben sorozatosan támadta az ellenzék, elsősorban az oktatási tárcával összefüggésbe hozott, uniós támogatások kapcsán kirobbant pénzügyi botrány miatt, pozsonyi megfigyelők nem tartják valószínűnek, hogy Danko bejelentése a kormánykoalíció széteséséhez vezetne.
Hasonlóképpen látja a helyzetet Ján Baránek, a TASR által megszólaltatott politológus is, aki szerint bár az SNS kockázatos játékba bocsátkozott, a párt vezetésének vélhetően nem egy előrehozott választás kikényszerítése a célja, hanem csak az, hogy átértékeltesse a koalíciós szerződésben lefektetett megállapodásokat.
"Ez sikerülhet, de nem muszáj, hogy sikerüljön nekik" - vélekedett Baránek, aki szerint a koalíciós szerződés sikeres újratárgyalása, illetve a kabinet újjáalakítása mellett az is a "pakliban van", hogy a jelenlegi kormánypartnerek az SNS nélkül, annak külső támogatásával kormányozzanak tovább, de teljesen az előrehozott választások forgatókönyvét sem lehet kizárni, mivel - mint mondta - Robert Fico reakciója nem látható előre.