Indíthat-e az orosz Gazprom óriásvállalat árháborút a világ földgázpiacán? Ez a kérdés foglalkoztatja a szakértőket, miután megjelent az európai piacon az USA-ból cseppfolyós formában (lng) érkező gáz - írja a Financial Times (FT). Az igazán nagy lng-szállítmányok csak az év későbbi szakaszában érkezhetnek meg, így a kérdés egyelőre nyitott.

Az energiaipari befektetők attól tartanak, hogy Oroszország ugyanazt a stratégiát választhatja a gázpiacon, mint amellyel Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajtermelője próbálkozik az olajpiacon. Nevezetesen a kínálat szinten tartásával vagy növelésével leszoríthatja az árakat, hogy veszteségessé tegye a viszonylag drága amerikai exportot.

Lenne benne ráció

Igaz ugyan, hogy Oroszország az olajexport-bevételek elmaradása miatt amúgy is nehéz anyagi helyzetben van, ezért az utolsó dolog, ami hiányozhat a moszkvai vezetésnek, az a gázárbevételek hanyatlása lehet, ám az árháború ennek ellenére közgazdaságilag racionális haszonnal járhat.

A képlet a következő: az erős kínálat és a tíz évvel ezelőttihez képest visszafogott kereslet miatt a gáz ára már most is meglehetősen alacsony Európában. Ez azt jelenti, hogy nem kell sokat lefaragni belőle ahhoz, hogy az amerikai lng-export gazdaságtalanná váljon. A Gazprom ezzel megvédhetné részesedését azon a piacon (Európában), amelyről nyeresége túlnyomó részét szerzi.

Az FT elemzői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az újabb energiapiaci árháború hatással lenne a világ egész energiaiparára - az ausztráliai lng-től a kolumbiai szén áráig mindent befolyásolna.

Nagy hasonlóságok

Miért mondanál le a piaci részesedésedről egy olyan versenytárs javára, aki drágábban termel - teszi fel az oroszok (és a szaúdiak) gondolkodását megvilágító költői kérdést James Henderson, az Oxford Institute for Energy Studies kutatóintézet orosz olaj- és gáziparral foglalkozó specialistája. Ha az USA lng-szektorába fektettem volna a pénzemet, akkor most aggódnék - teszi hozzá.

Ahogyan Szaúd-Arábia a legnagyobb olyan szereplő a világ olajiparában, amely képes rugalmasan változtatni kínálatát, a Gazprom rendelkezik a legnagyobb tartalékkapacitással a világ gázipari cégeinek összehasonlításában. A vállalat vezetői szerint 100 milliárd köbméteres tartalék termelési kapacitással rendelkeznek.

Ezt még azoknak a befektetéseknek köszönhetik, amelyeket a mainál sokkal magasabb gázárak idején, a zsíros haszon reményében hajtottak végre. Ez a mennyiség majdnem negyede a cég mostani termelésének és három százaléka a világtermelésnek.

Esély és veszély

További hasonlóság Szaúd-Arábia és Oroszország között, hogy mindkét országban alacsonyak a termelési költségek. Henderson számításai szerint a Gazprom 3,5 dollár/egymillió btu (brit hőegység) áron szállítja a gázt Németországba, míg az amerikai lng 4,3 dollár/egymillió btu áron juthat el oda. Ezen az sem változtat, hogy az USA-ból származó lng ára 16 éves mélyponton van.

Ez jól mutatja, hogy az oroszok igencsak jó sansszal indulhatnának az árháborúba. A siker jó esélye mellett az is erre ösztönözheti őket, hogy az Egyesült Államokban annyi lng-töltő kapacitást építenek, amennyi megfelel a Gazprom éves európai gázértékesítése kétharmadának. Ha tehát nem lépnek időben, akkor a fejükre nőhet a versenytárs.

Számolgatnak

A piaci szereplők egyre izgatottabban várják a fejleményeket és az oroszok is nyilván elvégezték a számításokat, amelyekből kiderülhetett, hogy könnyen nyerhetnek az árháborúban - mondja Thierry Bros, a Société Générale gázipari elemzője. Szerinte a Gazporm idén 1,3 milliárd dollárt veszítene el bevételeiből az összecsapásban, ami egy százaléka hosszú távú éves átlagos értékesítésének.

A gázexportőr vezetői tanulmányozzák az árháború lehetőségét és beszélgetnek a teendőkről - mondták az FT-nek a vállalat működését ismerő informátorok. Ezt a vélekedést igazolhatja, hogy Alekszander Medvegyev a Gazprom alelnöke arról beszélt a héten egy New York-i fórumon, hogy valójában az amerikai lng nem hoz változást az európai gázárakban.

Kettős cél

A szakértők úgy vélik, hogy az oroszok egy távolabbi célt is maguk elé tűzhetnek. A minimum, amit el akarnak érni, az az amerikai gázexport veszteségessé tétele. A maximum - a középtávú stratégia - az lehet, hogy megelőzzék az lng-porjektek befejezését. Azaz annyira gazdaságtalanná tegyek a folyékony gáz előállítását és kivitelét, hogy a befektetők ne is finanszírozzák az ilyen projekteket.

Bros úgy véli, hogy az előbbi forgatókönyv már 2016 második felében megvalósulhat. Elemzők szerint a Gazprom a gyors sikerben érdekelt, mert hosszú távon sokba kerülne a gázár alacsonyan tartása.

Úgy tűnik, az oroszok elszántak. Erre utal, amit egy kormányzati tisztviselőtől idéz az FT: Nincs más esélyük. Máris benne vannak az árháborúban.