− Elvesztettük Bulgáriát és valószínűleg hamarosan elveszítjük Csehországot is. Megnyertük viszont Ukrajnát, Lengyelország pedig mindig mellettünk állt. Németország még kivár, Franciaország határozottan nincs mellettünk, Nagy-Britannia valószínűleg igen. A balti államok boldogan csatlakoznának hozzánk, ha biztosítva lenne energiaellátásuk. Romániáért folyik a harc − írta a Washington Timesban Aviezer Tucker, a University of Texas energetikai intézetének igazgatóhelyettese. Az ellenfél Oroszország, amely olajával és földgázával gyakorlatilag ellenőrzése alá vonta az európai energiapiacot. A szakértő szerint a Gazprom számos döntése egyértelműen politikai jellegű, ami igen sokba kerül − lásd az Ukrajnát elkerülő óriási csővezeték-építéseket.

Az elemzők szerint az orosz vállalatóriásnak mintegy 12 dollárt kell kapnia 1000 köbméter földgázért ahhoz, hogy nullszaldós legyen, és 16 dollárt szed be kelet-európai partnereitől. Eközben ez a gázmennyiség az Egyesült Államokban 2 dollárba kerül, igaz, elsősorban a palagáznak köszönhetően, aminek kitermelése Európában még meg sem kezdődött. Ha végre ott is meghonosodik, az ár zuhanni fog, aminek Oroszországra nézve súlyos politikai következményei is lesznek, mivel a rezsimet az energiahordozók eladása tartja fent.

Az európai országok közül három rendelkezik akkora palagázkészlettel, amiből exportra is juthat: Lengyelország, Franciaország és Ukrajna. A lengyel gázpalarétegek öregebbek és mélyebben vannak, mint az amerikaiak, amihez fejlődnie és alkalmazkodnia kell a fúrás technológiájának, lehet, hogy emiatt vonult ki az Exxon Lengyelországból, de a többiek maradtak és folytatják a kutatást. Ukrajna még csak most írta ki a tendereket a gázpala-kutatási és -kitermelési koncessziókra. Franciaország, amely alapvetően a nukleáris energiára támaszkodik, és gázszállítói között is csak a harmadik Oroszország (Norvégia és Algéria mögött), nem különösebben érdeklődik az ügy iránt, így engedett a környezetvédők nyomásának és betiltotta még a kutatást is ezen energiahordozó után. Bulgáriában a környezetvédők elérték, hogy a kormány eredeti szándékával szemben kénytelen legyen moratóriumot hirdetni és Csehországban is erre lehet számítani. E két országban azonban a készletek még a teljes hazai igény kielégítéséhez sem elegendőek, így csakúgy, mint a franciáknál, náluk sem gazdasági a döntés. Ráadásul egyik piac sem jelentős a Gazprom számára, állásfoglalásuk mégis fontos, mivel az oroszok szeretnék elérni, hogy az Európai Unió területén tiltsák be a gázpala-kutatást és -kitermelést, ami létérdekeit veszélyezteti.

A Gazprom célja, hogy meggyőzze azokat az országokat, amelyek uzsoraárat fizetnek neki: mondjanak le egy olyan technológiáról, amely rengeteg pénzt takaríthatna meg nekik, munkahelyeket teremtene és támogatná politikai függetlenségüket − írta Tucker. Ennek érdekében lett Vlagyimir Putyin elnök a környezetvédelem elkötelezett bajnoka − amennyiben más országok környezetéről van szó, a Gazprom nem sajnálja a pénzt, hogy politikai-gazdasági érdekeit szolgáló környezetvédelmi kampányt támogasson, hatásosan manipulálva a közvéleményt. Az érintett országok gazdasági érdekei előbb-utóbb felül fognak kerekedni, de rengeteg időt veszítenek ebben a harcban, amivel megajándékozzák az orosz céget. Ez idő alatt ugyanis lázasan keres Európán kívüli piacokat, például Kínát. Mivel azonban valószínűleg Kína rendelkezik a világ legnagyobb gázpalakészletével, ez a szövetség sem ígérkezik problémamentesnek hosszú távon − mutatott rá a szerző.