Annalena Baerbock külügyminiszter közleménye szerint az orosz megszállás alól felszabadított Bucsából érkező képek "az orosz vezetés és a propagandáját követők hihetetlen brutalitásáról, minden határt átlépő pusztítási szándékáról tanúskodnak".

Hozzátette, hogy "hasonló képektől kell tartanunk sok más, az orosz csapatok által megszállt ukrajnai településről is".

Kifejtette, hogy szembe kell szállni ezzel az embertelenséggel, és világossá kell tenni, hogy "kiállunk a szabadságunkért, és készen állnunk megvédésére".

A kormány ezért úgy döntött, hogy nemkívánatosnak nyilvánítja az orosz nagykövetség diplomáciai személyzetének jelentős számú tagját, akik "nap mint nap a szabadságunk, a társadalmunk kohéziója ellen dolgoztak itt Németországban".

A Der Spiegel című hírmagazin beszámolója szerint a külügyminisztérium a szövetségi alkotmányvédelmi hivatallal (BfV) együttműködve készítette elő a döntést. A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat már március közepén összeállította a különböző orosz hírszerző szolgálatoknak Németországban közvetlenül vagy közvetve dolgozó orosz diplomaták listáját.

További lépések is jönnek

A berlini orosz nagykövetségen több mint 200 diplomata dolgozik, a német hatóságok szerint nagy részük valamelyik orosz nemzetbiztonsági szolgálatnak. A német szolgálatok szerint elképzelhető, hogy műveleteket tervezhetnek az orosz agresszió elől Németországba menekült ukránok ellen, vagy legalábbis kémkednek utánuk. Erre utalt Annalena Baerbock is, aki közleményében kiemelte, hogy a kiutasított orosz diplomaták tevékenysége "veszélyt jelent azokra, akik nálunk keresnek védelmet".

A miniszter hozzátette, hogy a kormány a nemzetközi partnereivel együtt további lépésekkel is reagál majd a bucsai vérengzésre, így megszigorítják az Oroszországgal szembeni szankciókat, tovább növelik az ukrán fegyveres erők támogatását és erősítik a NATO keleti szárnyát.

A Der Spiegel a hírportálján közölt beszámolóban rámutatott, hogy az orosz diplomaták kiutasításának ügye az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta napirenden van szerte az EU-ban. A német kormányban eltérő vélemények alakultak ki a kérdésről. A kancellária és a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) fenntartásokkal viszonyult hozzá, tartva attól, hogy a Kreml válaszlépésként német diplomatákat utasítana ki, ami a BND munkatársait is érintené. A bucsai vérengzés azonban felgyorsította a döntéshozatalt, amelynek eredményeként végül a berlini orosz diplomaták jelentős részének öt napon belül távozniuk kell Németországból.

Az ukrán fővárostól, Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsát a február 24-én elindított háború első napjaiban foglalták el az orosz csapatok, és a napokban foglalták vissza az ukrán erők. Az oroszok távozása után a helyi hatóságok beszámolói szerint több száz meggyilkolt civil holttestére bukkantak. Olaf Scholz német kancellár vasárnap elítélte és az orosz hadsereg háborús bűncselekményének minősítette a vérengzést.

 

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.