A Malév csődje tavaly februárban romlásba taszíthatta volna a budapesti Liszt Ferenc Repülőteret, miután hirtelen elvesztette bevételeinek 40 százalékát. A nemzeti légitársaság szállította a légikikötőbe az utasok jelentős részét, ráadásul a Budapest jelentőségének csökkenése miatt két hosszú távú járatokat is üzemeltető cég, az American Airlines és a Hainan Airlines visszavonta tervezett New York-i és pekingi járatát - kezdi a budapesti repülőtér lehetőségeiről szóló cikkét az Economist. Kapcsolatainak elvesztésével Budapest az európai légiipar hanyatlásának mintapéldája lett, ám a baljós előjelek ellenére a légikikötő túlélte a katasztrófát.

Az Economsitnak nyilatkozó szakértők szerint a Malévnak nem volt esélye a túlélésre, miután az Európai Bizottság 130 millió eurós bírságot vetett ki rá a cég illegálisnak minősített állami támogatása miatt. A Ryanair azonnal rámozdult a nemzeti légitársaság megüresedett helyére: öt gépet telepített Budapestre és 32 új útvonalat indított a magyar fővárosból. Michael O'Leary, a cég nyomulós vezére ezt emberbaráti gesztusként tálalta, ám később vállalata büntető szintű repülőtéri illetékeket vezetett be és exkluzív szerződést akart kötni a repülőtér használatára.

Ahogy azt Móricka elképzelte

A légikikötőt üzemeltető Budapest Airport (BA) azonban ezt visszautasította. A régió egyes nagyon rossz helyzetben lévő repülőterei talán kénytelenek lettek volna elfogadni az ajánlatot, mi azonban nem tartunk itt - mondta a Economsitnak Kam Jandu, a BA légi közlekedési igazgatója. A Ryanair erre visszavonta két gégét Budapestről. Az ellenállásban segített a Wizz Air jelenléte. Ez a cég, amelyet egy korábbi Malév-igazgató vezet, hét gépe bázisául használja Budapestet, ami több mint kétszerese a Ryanair jelenlétének.

A fapados cégek immáron a forgalom 51 százalékát hozzák Budapestre, szemben a Malév idején kialakult 26 százalékkal. Ezzel végleg el lehet felejteni azokat az álmokat, hogy Budapest legyen a légi közlekedés kelet-közép-európai központja - mondja Jandu. Az Austrian Airlines erős centrumot épített ki Bécsben és Prága is határozottan nyomul. Budapest azzal a veszéllyel néz szembe, hogy erős forgalomszervező légitársaság nélkül könnyen a légi utak végállomásává válhat és ezzel a futottak még kategóriájába kerülhet.

Cél a másodrendű státus

A magyarok szerencséjére két tényező a segítségükre siethet. Az egyik a Wizz Air jelenléte. Ez a cég - szemben a Malévval - élvezi a fapadosok alacsonyabb költségszintjét, és forgalmának csak hét százaléka esik Magyarországra, így az ország gazdaságának mélyrepülése nem rántja magával. Jelenléte segít szembeszállni a Ryanair izmozásával. A cég jelentős átmenő forgalmat hozhat, miután stratégiájának kulcseleme, hogy járatokat indítson a volt szovjet tagköztársaságokba, illetve a Közel-Keletre.

A másik biztató körülmény, hogy Budapest fenntarthatja a nagyjából 50-50 százalékos hagyományos-fapados arányt a repülőteret igénybe vevő légitársaságok között. Ezzel a hibrid fővárosi repülőtér státusába kerülhet - még jó is, hogy nem egy lojális vezető légitársaság sorsától függ a léte. Szerencsés körülmény, hogy terminálján egymás mellett van exkluzív, látványos fogadótere és a tömegben utazókat kiszolgáló épületrész. Kevés légikikötő tudja ezt a kettőt egyszerre kínálni fővárosának első számú repülőterén - mondja Jandu. Ugyanakkor egyelőre nyitott kérdés, hogy a hibrid modell beválik-e.