Az Európai Bizottság várhatóan szerdán (július 14.) fogja közzé tenni a Fit for 55 elnevezésű klíma- és energia csomagját, amelynek neve arra utalás, hogy az EU-nak az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra 55 százalékkal kell csökkentenie az 1990-es szintekhez képest.

Az unió 2019-ig az 1990-es szinthez képest 24 százalékkal csökkentette már a szén-dioxid-kibocsátását, ami azt is jelenti, hogy a fennmaradó 9 évben még 21 százalékkal kellene a kibocsátását levinni az 55 százalékos szint eléréséig.

Kapcsolódó

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága szerdán hallgatja meg ezügyben Frans Timmermans európai bizottsági alelnököt, az ipari bizottságban pedig csütörtökön Kadri Simson energiaügyi biztost kérdezgetik a képviselők.

A terv összesen 13 szakpolitikai területen fogalmaz meg javaslatokat, de ezek igazából négy fő kérdésre fókuszálnak: energiatermelés, ipar, közlekedés és az épületek fűtése.

Elkélne egy kis lökés

Míg a villamosenergia-termelés kibocsátása gyors esésnek indult, más szektorok stagnálnak. A közlekedés az EU szén-dioxid-kibocsátásának negyedéért felelős, és ez növekszik. Az épületek pedig az EU kobocsátásának harmadát teszik ki, miután a gyárakhoz hasonlóan a háztartások is fosszilis energiát használnak.

A javaslatcsomag egy iránymutatás arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a káros gázkibocsátásokat csökkenteni, ugyanakkor az EU most sokkal nagyobb konkrétumokat is megjelöl, mint az elmúlt két évtizedben, amikor főleg irányelveket és folyamatosan kitolt céldátumokat fogalmaztak meg, általános kibocsátáscsökkentési célokkal. Olyannyira, hogy ezek az iránymutatások minden bizonnyal sokmindent teljesen átalakítanak majd, például azt, ahogy az emberek ingáznak, ahogy a földeket és az erdőket menedzselik vagy ahogy az épületeket építik. Emellett az új javaslatcsomag értelmében keményebben is büntetnék a nagyobb szennyezést - jegyzi meg a Reuters.

A jelentésből eddig kiszivárgott konkrétumok alapján lehet tudni, hogy a javaslat:

  • komolyabban adóztatná a légijárművek üzemanyagát, míg a kedvezőbb kibocsátású megoldások 10 éves adómentességet kapnának;
  • az ipari szereplőknek növelik a CO2-kibocsátás után fizetendő költségeket;
  • de a hajóknak (többek között a hatalmas fogyasztó tengeri utasszállítók) is többet kell majd fizetniük a CO2-kibocsátásuk miatt;
  • szigorítják a forgalomba helyezhető benzin- és dízelüzemű autók CO2-kibocsátási előírásait, 2035-től pedig megtiltanák az ilyen üzemű autók értékesítését;
  • az uniós tagállamoknak ambiciózusabb célok kitűzésekkel kell szembenézniük a megújulók bővítése érdekében.

A fentiek mellett az EU be fogja jelenteni várhatóan a világ első CO2-vámját is az importra, vagyis a magas kibocsátással előállított termékeknek (például a cement, vas) megemelik a vámtarifáját, ami jelentős hatással lehet Oroszországra és Kínára - írja a Reuters.

Ebből még nagy viták lesznek

A csomag várhatóan nagy vitákat fog még majd eredményezni, hiszen a javaslatcsomag még csak ezután kerül az Európai Tanács és a Parlament elé. A törésvonalak azonban már meg is jelentek a gazdagabb nyugati és északi országok és a szegényebb keleti tagállamok között, ahol leginkább a szénalapú gazdaságaik átalakításának társadalmi költségei miatt aggódnak. 

Komoly az aggodalom például amiatt is, hogy az Európai Bizottság a házak fűtésére és a közlekedésre is kiterjesztené a szén-dioxid-piacot, miután egy ilyen lépés növelné a háztartások rezsiköltségeit.

Az Európai Bizottság cserébe egy szociális támogatási alapot ígér, hogy az alacsony jövedelmű háztartásokat megvédhessék az átállás költségeitől, és azt szorgalmazza a tagállamoknál, hogy a 800 milliárd eurós uniós helyreállítási alapot is a lakóházak szigetelésére használják, illetve azt szorgalmazza, hogy a tiszta energiatermelés (például hidrogén) területén teremtsenek munkahelyeket.

A hírügynökségnek Manon Dufour, a független E3G think tank szakértője ugyanakkor arra mutatott rá, hogy az EU-nak óvatosnak is kell lennie, nem szabad elfelejteni, hogy a klímavédelmi csomag egy masszív társadalmi-gazdasági válság közepén jön.

A Reuters megjegyzi, hogy ezzel a csomaggal az EU a saját globális vezetőszerepét is szeretné fényezni a klímaváltozás terén, az ugyanakkor nem világos egyelőre, hogy ez elég lesz-e arra, hogy más nagygazdaságokat is hasonlóan ambiciózus lépésekre sarkalljon a novemberi glasgowi ENSZ-klímakonferencián, ebben ugyanis különösen az USA-nak és Kínának is részt kellene vennie.

A javaslat az uniós ipart arra fogja ösztönözni, hogy a drágább zöldtechnológiákba fektessenek. Az EU reményei szerint az európai vállalatok így némi versenyelőnyre tehetnének szert a globális piacon például az olyan új termékek piacán, mint a zöld hidrogénből előállított alacsony szén-dioxod-kibocsátású acél. Azonban az ilyen termékek előállítása a gyártóknak többe fog kerülni.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.