"Félreértés ne essék, még mindig a pokolba vezető úton vagyunk" címmel jelent meg a Scotland on Sunday komorabb hangvételű borítója, szemben a The Scottish Mail címlapjával, ahol már úgy fogalmaznak: "Glasgow megnyerte a világ klímaegyezményét".

Abban mindkét lap egyetért, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban rendezett 26. ülésén (COP26) a résztvevő 197 ország küldöttjeinek sikerült számos fontos kérdésben megegyezni, de abban is összhangban állnak a vélemények, hogy a Párizsi Klímaegyezményben foglalt célokat rettenetesen nehéz lesz elérni. 

Arról például konszenzusos vélemény formálódott, hogy ha picit is, de valóban sikerült közelebb jutni a párizsi klímaegyezmény egyik céljához: tehát, hogy az átlagos hőmérséklet-emelkedés jócskán 2 Celsius-fok alatt maradjon és az emelkedés 1,5 Celsius-fokon tetőzzön. Ehhez áttörést kellett elérni a szén- illetve metánkibocsátás visszaszorításáért és azért is, hogy azokat az országokat is bevonják, akik ezért nagymértékben felelnek. 

Igaz, ahogy a francia Le Monde és a német Deutsche Welle is megírta, felemás megoldások születtek, ugyanis továbbra sincs megállapodás abban, hogy a klímaváltozás elősegítéséhez szükséges költségeket a vagyonosabb és a szegényebb országok milyen arányban osszák el egymás között. Hiszen egy 20 milliárd dolláros alap létrehozásáról is döntöttek a tiszta energiaforrásokra történő átállás finanszírozása érdekében.

Áttörés, meg nem is

Az egyik legnagyobb áttörés, hogy a szenet olyan fosszilis fűtőanyagként nevezik meg, amelynek használatát hosszú távon csökkenteni kell az energiatermelésben: a szén felelős ugyanis a globális szén-dioxid kibocsátás mintegy 40 százalékáért. Bár a konkrétumok kissé átíródtak, ez az első alkalom, hogy a konferencia keretén belül döntéseket hoznak a szénnel kapcsolatban - írja a CNBC.

Ez is kompromisszumos megoldás azonban.
Az eredeti határozattervezetben ugyanis a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került.

Az indiai kormány képviselője azzal indokolta a váratlan intervenciót, hogy a fejlődő országok előtt álló legfontosabb feladat még mindig a szegénység felszámolása, emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén és általában a fosszilis üzemanyagok termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére - írta vasárnap az MTI.

Tehát annak ellenére sem illik pezsgőt bontani, hogy Alok Sharma a COP26 elnök a szombat esti záró tárgyaláson igencsak elérzékenyült. Az Indepentent gúnyosan megjegyezte, hogy Sharma bizonyára így kért bocsánatot a "felhigított szénmegállapodásért".
Közeledett egymáshoz Kína és az USA

A COP26 keretein belül ráadásul kétoldalú klímavédelmi együttműködést írt alá az Egyesült Államok és Kína, amelyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy gyorsított ütemben lépjenek fel a válsággal szemben.

A kínai sajtóbal például jóval kevesebb figyelmet kaptak a klímabejelentések, inkább a paktum többi résztvevője irányába tekintgettek. Az állami Hszinhua hírügynökség például azt írta: "még nem tudni, hogy a fejlett országok betartják-e az ígéreteiket".

Ezeknek örülhetünk

  • Felülvizsgálják az országok a klímavállalásukat és összhangba kívánják hozni a 1,5 Celsius-fokos küszöbértékkel
  • A szénhasználat csökkentése és egyéb fosszilis tüzelőanyagok támogatásának beszüntetése
  • Az éghajlati és az ökológiai válságot a jövőben együtt kell kezelni
  • Létrejött egy 20 milliárd dolláros alap a tiszta energiaforrásokra történő átállások finanszírozására 
  • A fejlett országok megduplázzák a két évvel ezelőtti szinthez képest az alkalmazkodásra szánt finanszírozást 
  • Lefektették a karbonpiacok alapjait és számos nehéz kérdést tisztáztak
Ezeknek annál kevésbé

  • India, az Egyesült Államok és Kína a szénkivezetés helyett a csökkentésre módosította a paktum szövegét
  • Elemzők szerint még mindig túl kevesek a vállalások a kitűzött cél érdekében
  • A klímavédelemre szánt összegeket még a fejlettebb országok sem teljesítették
2050: Klímasemleges Magyarország?

Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádióban azt mondta: ünnepélyes deklarációk hangzottak el Glasgow-ban a konkrét vállalások helyett. Az államfő szerint egyre többet beszélünk a 1,5 fokos célról, pedig távolodunk a 2 foktól is, de jelentős vállalásnak tekinti, hogy Kína bejelentette, 2060-ra klímasemleges lesz.

Áder a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban elmondta, Magyarországnak nem kell szégyenkeznie, ugyanis a világ károsanyag-kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért felelünk, ennek ellenére

Magyarország megígérte és törvényben is rögzítette, hogy 2050-ig klímasemleges lesz.
Emellett a városi buszok 2030-ra elektromos meghajtással működnek majd és minden évben növelik a naperőmű-kapacitásokat is. Az államfő elmondta, hogy hazánk folyamatosan növeli erdeinek számát, jelenleg 22 százaléknál tart - miután "Trianonban elvesztettük az erdőink 90 százalékát".