Az oregoni Portlandben 46,7 fok Celsiusig emelkedett a hőmérséklet, megdöbbentő 3 fokkal megdöntve minden idők rekordját. A kanadai Lyttonban három egymást követő napon is megdőlt a hőmérsékleti rekord, 49,4 fokon tetőzve. Már a következő napon a város 90 százaléka porig égett, amikor több mint 100 erdőtűz pusztított Brit Kolumbiában. A hatóságok szerint több száz ember vesztette életét a hőségben, és ez a szám várhatóan emelkedni fog, miután az értékelések befejeződtek - írja a CBS.

A szélsőséges hőség  nem csak szokatlan volt, hanem az ember által okozott éghajlatváltozás nélkül "gyakorlatilag lehetetlen lett volna" - áll a World Weather Attribution hálózat 27 klímakutatójának új elemzésében. A tanulmány pedig figyelmeztet: "a felmelegedés folytatódásával ez sokkal gyakoribb lesz". A hálózat olyan tudósok együttműködése, akik a szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás közötti kapcsolat megértésére törekszenek. A legmodernebb technológia lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan elemezzenek egy szélsőséges időjárási eseményt, és megállapítsák, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás milyen mértékben játszott szerepet.

Kapcsolódó

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az ilyen mértékű hőhullám bekövetkezésének esélye az éghajlatváltozás hiányában olyan felbecsülhetetlenül kicsi, hogy máskülönben "gyakorlatilag lehetetlen" lett volna.

Még a mai felmelegedett éghajlaton is - ahol a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti idők óta 2 Fahrenheit-fokkal emelkedett - az elemzés szerint ez a hőhullám 1000 évente egyszer alakulhatna ki. A World Weather Attribution csapata azt is megállapította, hogy az éghajlatváltozás miatt ez a hőhullám legalább 150-szer valószínűbb és közel 4 fok Farenheittel melegebb lett, mint amilyen azelőtt lett volna, hogy az ember már az 1800-as években elkezdte volna felmelegíteni az éghajlatot.

Talán még ennél is aggasztóbbak a jövőre vonatkozó következtetéseik: a kutatócsoport ugyanis megállapította, hogy ha a Föld felmelegedése a jelenlegi ütemben folytatódik, és az évszázad közepére túllépjük a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodásban kitűzött célt, vagyis a felmelegedés 2 Celsius-fokra (3,6 Fahrenheit-fok) való korlátozását, akkor az ilyen mértékű hőhullámok már nem 1000 évenként egyszer fordulnak majd elő, hanem 5-10 évente egyszer.

"Eredményeink határozott figyelmeztetést adnak: a gyorsan melegedő éghajlat olyan ismeretlen területre visz minket, amely jelentős következményekkel jár az egészségre, a jólétre és a megélhetésre nézve. Sürgősen szükség van az alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére, hogy a társadalmak felkészüljenek egy nagyon eltérő jövőre" - áll a tanulmányban. Még a szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatot rutinszerűen vizsgáló tapasztalt tudósok, mint például a tanulmány társszerzője, Geert Jan van Oldenborgh, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet munkatársa, is megdöbbentek azon, hogy a legutóbbi hőhullám mennyire túlmutatott az eddig használt modelleken.

"Tavaly azt mondtuk volna, hogy egy ilyen mértékű hőhullám lehetetlen. Úgy tűnt, hogy a hőhullámok jól viselkednek, a hőmérséklet a globális felmelegedéssel fokozatosan emelkedik, körülbelül kétszer gyorsabban, mint a globális átlaghőmérséklet. Aztán jött ez" - magyarázta a szakértő, aki szerint a mostani mértékű hőmérsékletemelkedés legfeljebb 150 000 évente egyszer alakulna ki az emberi tevékenység nélkül.

A tanulmány társszerzője, Dr. Friederike Otto, az Oxfordi Egyetem munkatársa ugyanilyen elképedve nyilatkozott. "Amit látunk, az példátlan. Nem szabadna hét-kilenc Fahrenheit-fokkal megdönteni a rekordokat. Ez egy olyan kivételes esemény, hogy nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy ma olyan szélsőséges hőséget tapasztalunk, amire csak a globális felmelegedés magasabb szintje esetén számítottunk" - mondta Otto.

A hőhullámot egy általában erős magasnyomású gerinc okozta, amely olyan, mint egy hegynyi meleg levegő, amely függőlegesen halmozódik a légkörben. Ez a "hőkupola" egy hétig ragadt az észak-nyugati régió felett, egy légköri dugóban, az úgynevezett Omega-blokkban rekedt. Ez a légtömeg süllyedő mozgásba került, ami hajlamos a levegő összenyomására és felmelegítésére. Ehhez hozzájárultak helyi hatások is, például a hegyek felől lefelé fújó szél, amely ugyanígy hat, összenyomva és felmelegítve a levegőt. Ezek a hatások a hőhullámokra jellemzők.

Jelenleg Magyarországon is egy hőhullám hatásait érezhetjük. Harmadfokú hőségriadó van érvényben.