Az államadósságok nagysága globálisan durván emelkedni fog idén, 9,5 százalékkal, és ennek egy jó részét az új hitelek tehetik ki. Év végére összesen 71,6 billió (ezermilliárd) dollárral tartozhatnak majd az államok hitelezőiknek, s az emelkedés nagy részét olyan országoknak köszönhetjük, mint az Egyesült Államok, Kína és Japán, azonban alig lesz olyan állam, aki húzna a nadrágszíjon - derül ki a brit alapkezelő cég, a Janus Henderson friss elemzéséből a CNBC.com tudósítása szerint.

Tavaly 7,8 százalékkal emelkedett az összesített globális államadósság, év végén ennek összesített nagysága 65,4 billió dollár volt. Egyvalamiben azonban akkor más volt a helyzet, ez a hatalmas nagyságú államadósság tavaly rendkívül alacsony kamatok mellett ketyegett, effektív kamatlába ugyanis átlagosan alig 1,6 százalékos volt, így a világ összes országának adósságszolgálata 1,01 billió dollár volt.

Kapcsolódó

Nagyot nőnek a kamatterhek

Idén azonban nem kis részben az Egyesült Államokban meginduló kamatemeléseknek és az inflációnak betudhatóan várhatóan 14,5 százalékkal emelkedhet ez utóbbi összeg, 1,16 billió dollárra - írja a jelentés. A nagyobb gazdaságok közül talán az Egyesült Királyság érezheti majd meg leginkább az emelkedő infláció és kamatok hatását államadósságán.

A koronavírus-járványnak hatalmas hatása volt globálisan az államadósságok növekedésére és utóhatásai is lesznek még egy ideig. Az Ukrajnában zajló tragédia emellett szintén arra fogja ösztönözni a nyugati államokat, hogy növeljék adósságkibocsátásuk értékét növekvő védelmi kiadásaik fedezésére - mondta Bethany Payne, az elemzést kiadó cég portfólió menedzsere.

Németország már döntött is arról, hogy védelmi kiadásainak mértékét az ország GDP-jének 2 százalékára emeli az Ukrajna elleni orosz támadásra reagálva, s e mellett 100 milliárd eurós alapot kíván felállítani fegyveres erőinek finanszírozására.

Idén az államok globálisan összesen 10,4 billió dollárnyi új hitelt vennének fel, ez mintegy harmadával magasabb összeg, mint a Covid-19-es járványt megelőző időszak átlaga - írja az S&P Global Ratings friss jelentése. A megemelkedett finanszírozási igény szerintük több tényezőnek együttesen köszönhető. Az államok többsége ugyanis nem tudja normalizálni költségvetési politikáját a járvány, a magas infláció és polarizálódott társadalmi és politikai helyzetben - magyarázta Kaern Vartapetov, az S&P hitelelemzője.

A jelenlegi konfliktus globális makrogazdasági hatásai miatt várható, hogy az államok finanszírozási igénye tovább emelkedik majd, s eközben a szigorodó monetáris kondíciók miatt ennek költségei emelkednek.

Komoly gondok lehetnek sok országban

Ez a kettő együtt komoly fejfájást okozhat azoknak az államoknak, amelyeknek eddig is problémájuk volt beindítani a növekedést és csökkenteni függésüket az idegen devizában történő hitelfelvételtől és amelyeknek a kamatterhek már így is komoly fejfájást okoztak. A fejlett gazdaságokban ugyan várhatóan emelkedni fognak a hitelek költségei, azonban ezek olyan szinten maradnak, amely megengedi majd a kormányoknak a költségvetési reformok véghezvitelét és a gazdaság-élénkítő lépések megtételét.

A Janus Henderson szakértői eközben arra hívták fel a figyelmet, hogy míg a járvány első évében a nagy jegybankok monetáris politikája konvergált, igyekeztek egymással összhangban lazítani, addig ennek a harmóniának mostanra vége. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Európában várhatóan szigorodnak a monetáris kondíciók, míg Kína igyekszik lazább környezetet fenntartani a gazdaság élénkítése érdekében. Ez szerintük jó lehetőséget biztosíthat a befektetőknek, különösen a rövidebb lejáratú állampapírok esetében, amelyek kevésbé érzékenyek a piaci hangulatváltozásokra.

Ilyen lehetőségeket lehet találni Kínában, ahol aktívan lazítanak a monetáris politikán, illetve Svájcban, amelynek gazdasága kevésbé érzékeny az energiaárak emelkedésére. Összességében amúgy is úgy vélik, hogy a rövidebb lejáratú államkötvények jelenleg vonzóbb lehetőséget kínálnak a hosszabb lejáratúaknál.

Rövid kötvényt érdemes venni

Payne szerint az emelkedő kamatok és infláció mellett sokan gondolhatják azt, hogy nem érdemes egyáltalán kötvényeket tartani, különösen amiatt, hogy azok relatíve drágák historikus összehasonlításban. Azonban a többi eszközosztály szintén, sőt még jobban túlárazott, így meglehet az értelme a diverzifikációnak. S ráadásul mostanra a kötvények árfolyamában már megjelentek a magasabb inflációs várakozások így ma sokkal magasabb kamatok mellett lehet őket megvásárolni, mint pár hónappal korábban.