A Bank of England monetáris tanácsa a 2009 márciusa óta érvényes 0,50 százalékos történelmi mélyponton hagyta alapkamatát, és nem módosította a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddig kihelyezett 375 milliárd fontos (150 ezer milliárd forintos) keretösszegét sem.

A monetáris tanács üléséről csütörtökön kiadott közlemény többször is utal azokra a kockázatokra, amelyek a bank megítélése szerint a népszavazás miatt terhelik a brit gazdasági kilátásokat. A közlemény most első ízben a kockázatok között említi azt is, hogy ha a referendumon a többség a kilépésre szavaz, annak negatív hatásai átszűrődhetnek a világgazdaságba.

Jóllehet a fogyasztás továbbra is erőteljes, egyre több jel utal arra, hogy a népszavazás körüli bizonytalanságok miatt a gazdasági szereplők máris halasztják az olyan nagy horderejű kiadási döntéseket, amelyek visszafordítása költséges lenne. Ezek közé tartoznak a kereskedelmi és lakossági ingatlan-tranzakciók, a járművásárlások és az üzleti beruházások - áll a Bank of England csütörtöki közleményében.

A testület szerint ha a brit EU-tagságról szóló népszavazáson a kilépésre voksolók kerülnek többségbe, a háztartások és az üzleti vállalkozások még tovább halaszthatják fogyasztási és beruházási kiadásaikat, ami csökkentené a munkaerő-keresletet és így növelné a munkanélküliséget.

A Bank of England szerint ezt a font további gyengülése kísérheti, és ez akár "meredek ívű" is lehet. Ezt egyre valószínűbbé teszik azok az árfolyammozgások, amelyekkel a font az utóbbi egy hónap közvélemény-kutatási adataira reagált - áll a monetáris tanács közleményében.

A brit jegybank - amelyet egyébként törvény kötelez arra, hogy politikai kérdésekben semleges álláspontot foglaljon el - az utóbbi időben egyre gyakrabban adja jelét annak, hogy aggasztják az EU-tagságról kiírt népszavazás kockázatai. Az előző kamatdöntő üléssel egy időben kiadott új inflációs jelentésében a bank csökkentette a brit gazdaság növekedésre adott előrejelzését, hangsúlyozva, hogy a rontott prognózisra is a legnagyobb egyedi kockázatot a brit EU-tagságról szóló népszavazás jelenti.

A Bank of England felülvizsgált várakozása szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idén 2 százalékkal növekedhet a korábbi előrejelzésben valószínűsített 2,2 százalék helyett.
Mark Carney, a Bank of England kormányzója az inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatóján kijelentette: a jegybank előrejelzési forgatókönyvei azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy a brit gazdaság technikai recesszióba süllyedne, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból.

Carney e véleményét erőteljesen kifogásolta a londoni alsóház közigazgatási bizottságának elnöke, aki egyben a kilépést támogató hivatalos kampánycsoport, a Vote Leave egyik igazgatója is. Bernard Jenkin személyes levélben hívta fel Carney figyelmét arra, hogy a Bank of England kormányzójaként tilos olyan nyilvános kijelentéseket tennie, amelyekből az a következtetés vonható le, hogy tevőlegesen bekapcsolódik a népszavazási kampányba.

Mark Carney csütörtökön ismertté vált, szokatlanul indulatos válaszlevelében visszautasította Jenkin figyelmeztetését. A kormányzó szerint a parlamenti bizottság elnökének hozzá intézett levele a jegybanki függetlenség elvének "alapvető félreértéséről" tanúskodik. Carney hozzátette: nem a népszavazásról alkotott személyes véleményét fejtette ki, "ezt majd a szavazófülke magányában, névtelenül" megteszi, nyilvános kijelentései olyan tényezőkre szorítkoztak, amelyek kizárólag a jegybank törvényileg körülhatárolt felelősségi körét érintik.