Elon Musk, az amerikai high-tech ipar egyik emblematikus nagyvállalkozója aggódik amiatt, hogy bizonyos kormányok, elsősorban az orosz vezetés fölénybe kerülhet a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésében, és erre támaszkodva kirobbanthatja a harmadik világháborút.

Ez a megjegyzés különösen annak tükrében sokkoló, hogy a szakértők nem sokat gondolnak az orosz gazdaság technológiai színvonaláról - kezdi háttérelemzését Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája. Az USA elitjének felfogásáról sokat elárul John McCain republikánus szenátor, 2008-as elnökjelölt néhány éve elhangzott lekezelő megjegyzése. Eszerint Oroszország valójában egy benzinkút, amelyet országnak maszkíroztak.

Kapcsolódó

Okította a srácot

Musk figyelmét Vlagyimir Putyin államfő egyik megjegyzése keltette fel, amelyet egy az iskolakezdéshez időzített propagandarendezvényen egy kisiskolással beszélgetve mondott. Minden oroszok elnöke szerint akárki is szerez vezető szerepet a mesterséges intelligencia felhasználása terén, az fogja uralni a világot.

Musk a twitteren röviden azzal reagált, hogy "elkezdődött". Mármint a katasztrófához vezető folyamat. A bejegyzés folytatásából kiderül, hogy Kína, Oroszország és más olyan államok között, amelyek erősek az informatikában, beindulhat egy verseny a vezető szerepért az AI-ban, aminek legvalószínűbb végeredménye világháború lehet.

Sehol sincsenek

Ez az aggodalom látszólag alaptalan. Oroszország jelenleg sehol sincs a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Amikor az AI szóba kerül, akkor csak az amerikai Szilícium-völgyben működő vállalatok, az USA vezető egyetemei kerülnek fel a térképre.

A szakterület legismertebb kutatói között egy oroszul beszélő embert találni: Roman Yampolskiyt, aki a University of Lousville professzora, és Lettországból származik. Ő egyébként ugyanúgy aggódik az AI sötét oldala miatt, mint Musk.

Az oroszok legendásan képtelenek üzletileg hasznosítani a technológiai kutatásokban elért eredményeiket. Legismertebb AI-alkalmazást kínáló vállalkozásuk a Prisma, amelynek rendszere festményszerűvé formálja át az egyszerű fényképeket. Ezzel keltett némi érdeklődést az USA-ban, de nem vált világszinten ismertté. A többi orosz startupot e területen csak a szakértők ismerik.

A nagy orosz technológiai cégek, mint a Yandex vagy a Mail.ru Group sokat költenek a mesterséges intelligenciára alapuló fejlesztésekre, de ezek nem jobbak, mint a hozzájuk hasonló nyugati vállalatok hasonló rendszerei. Még az orosz kockázati tőke is külföldön keres befektetési lehetőséget, ha az AI-ról van szó.

Valahol azért vannak

Persze az, hogy a polgári fejlesztésekben sehol sincsenek az oroszok, nem jelenti azt, hogy a katonai és az akadémiai világban ne folynának intenzív kutatások. Az egyik moszkvai egyetemen például Alekszej Szamsonomics az "érzelmileg intelligens" mesterséges intelligenciát kutatja. A kormány az adminisztráció elektronizálásához és katonai célokhoz kapcsolódó kutatásokat finanszíroz.

Oroszország az USA, Kína és India után a negyedik helyen áll annak alapján, hányan használják a Kaggle rendszert, amelyhez szinte minden AI-kutató kapcsolódik. A BRICS Development Bank - amelyet Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika alapított - első orosz kölcsönét egy olyan beszédfelismerő rendszer fejlesztéshez adta, amely automatizálhatja a bíróságokon elhangzottak lejegyzetelését.

Katonai fejlesztések

Az állami média tudósításai szerint az egyik katonai fejlesztés a harci repülők pilótáit segíti majd, egy szentpétervári projektben drónokat akarnak ellátni AI-val, hasonló módon akarnak rakétákat irányítani és a legendás Kalasnyikov-üzemben neurális hálózatot használó harci modult fejlesztenek.

E programok részletei természetesen nem ismertek és a média nyilván propaganda célokból eltúlozza a jelentőségüket, ugyanakkor az köztudott szakmai körökben, hogy Oroszország kísérletezik a hálózatközpontú hadviseléssel. Ezt megtette szíriai beavatkozása során is. Itt a mesterséges intelligencia alkalmazása a következő logikus lépés.

Van rá pénzük

Biztosra vehető, hogy a szovjet időkhöz hasonlóan az AI katonai alkalmazásában előbbre járnak, mint a civil felhasználásban. E terület finanszírozása stabil, megbízható, nem úgy, mint az üzleti szférában zajló projekteké.

A Bloomberg publicistája szerint Musknak igaza van abban, hogy nem pusztán Kína az USA egyetlen lehetséges versenytársa az AI baljós célokat szolgáló fejlesztésében. Az üzletember és mások múlt havi követelése az AI katonai fejlesztésének betiltására vélhetően pusztába kiáltott szó. A hagyományos fegyverekbe épített mesterséges intelligenciát sokkal nehezebb ellenőrizni, mint a vegyi vagy biológiai fegyverek létét.

És az AI sokkal nagyobb veszélyt jelent katonai eszközökbe építve, mint a civil rendszerekben. A nemzetek sokkal hamarabb képesek lesznek gyilkolni a segítségével, mint hogy kiszorítaná az embereket a munkahelyekről. Putyin szavait a mesterséges intelligenciára alapuló világhatalomról véresen komolyan kell venni!