Egy rendőr súlyos, egy pedig könnyebb égési sérüléseket szenvedett a francia fővárosban, amikor hétfőn egy május 1-i tüntetésen Molotov-koktélokkal és tűzijátékrakétákkal támadtak rájuk. A párizsi, nantes-i és marseilles-i demonstrációkat baloldali munkáscsoportok és szakszervezetek szervezték, hogy felvonuljanak Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnökjelöltje ellen - írta aznap a Reuters.

"Macron ellen vagyok, de még sürgetőbb, hogy megállítsuk a szélsőjobboldalt, ezért rá fogok szavazni" - mondta el egy Sophie nevű tüntető a Le Monde-nak. A lap emlékeztet, hogy hasonló lázongások voltak 2002-ben is, amikor a Nemzeti Front korábbi vezetője, Marine Le Pen édesapja, Jean-Marie Le Pen jutott be az elnökválasztás második fordulójába. Akkor 16,86 százalékkal lett második a jobboldali Jacques Chirac mögött, aki 19,88 százalékot szerzett.

A fogalommá lett április 21.

Franciaország megijedt az euroszkeptikus és bevándorlásellenes párttól, így két héttel később a második fordulóban összezártak a baloldali és centrista pártok Chirac mögött. Több demonstráción beszéltek a rasszista, szélsőséges jelölt ellen, összefogást sürgetve. Az eredmény pedig nem maradt el: a mérsékelt jelölt 82-17 százalékra győzött Le Pennel szemben.

Az első forduló dátuma, április 21. azonban fogalom lett a francia közbeszédben. Ha a Nemzeti Front sikeresen szerepel egy választáson, akkor azt általában bukás követi. Nem csak 15 éve volt ez így, de legutóbb a francia szenátusi választásokon sakkozta ki a Szocialista és a Republikánus Párt, hogy kölcsönös visszalépésekkel kizárják Le Penéket a tartományi vezetésekből.

A jelek szerint mostanra, az elnökválasztásra már egy fajta reflex alakult ki a francia választókban: a Harris hétfőn közzétett közvélemény-kutatása szerint a centrista Emmanuel Macron 61 százalékon áll, míg Le Pen csak a voksok 39 százalékát kapná meg. Az Ifop-Fiducial és a Kantar Sofres intézetek mérései szerint picit rosszabbul áll az újbaloldali pártot alapító Macron, és csak 59-41 százalék arányban vezet - derül ki a BBC összesítéséből.

Állt már ennél jobban is 70-30 százalékra is március elején, azonban akkor még nem voltak túl az első fordulón, ahol 23-21 százalékra nyert. Azonban a szoros eredményt mutatja, hogy Francois Fillon, a mérsékelt jobboldal jelöltje a szavazatok 20, Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali induló pedig 19 százalékot ért el. Azt jóval nehezebb megjósolni, hogy pontosan hogy alakulnak majd az átszavazások most, hogy csak két jelölt van.

Viszont valószínűleg nem csak a május 1-i tüntetések és a Nemzeti Front első fordulós eredménye mutat hasonlóságot a 2002-es választásokra. A két héttel ezelőtti vasárnapi részvételi adatok is elmaradtak a szokásosan magas arányoktól: az első fordulóban mindössze 69 százalék szavazott az első fordulóban. Tizenöt éve ez a szám 71 százalék volt, míg a másodikban már 80 százalék járult az urnákhoz. Az idei választás utolsó körére is hasonló részvételi adatokra van kilátás: úgy fest, sokan vannak, akik a szélsőjobb térnyerése ellen fogcsikorgatva, de elmennek szavazni.

Rossz hír Orbánnak

Egyre valószínűbb tehát, hogy a következő francia elnököt Emmanuel Macronnak nevezik majd, aki a múlt héten elkötelezte magát az Európai Unió mellett. Sőt, azt ígérte, nemcsak Franciaországban teszi rendbe a gazdaságot, csökkenti a munkanélküliséget és erősíti meg a rendvédelmi szerveket, de az Európai Unióban is fellép a renitenskedő tagállamok ellen. Példaként Magyarországot és Lengyelországot említette. Emellett arra is kitért, hogy felszámolná azt a rendszert, hogy az olcsó keleti munkaerő miatt nyugatról áttelepülnek a gyárak. Egyensúlyi állapotot hozna létre.

Az elmúlt időszak nemzetközi választásaiból tanulva, melyek esetében többnél is felmerült, hogy Oroszország álhírekkel és titkosszolgálati szivárogtatásokkal nyúlt bele az eredményekbe, Macron kitiltotta az orosz sajtó - így az RT és a Sputnik News - tudósítóit a kampányeseményeiről.

Marine Le Pen viszont abban bízik, hogy az utcán, a munkások és munkanélküliek tömegeit tudja megszólítani. Valamint azokat a konzervatív franciákat, akiket megijesztettek az elmúlt időszak franciaországi terrortámadásai. Ellenfelét pedig leginkább azzal támadja, hogy az a világ gazdasági elitjének kiszolgálója, és kiárusítja a franciákat a nagytőkének, magát viszont a nép gyermekének állítja be, amelyért többször támadták, hisz egy Párizs közeli kastélyban nőtt fel.

Gazdasági ígéretei között szerepel, hogy kivezeti Franciaországot az eurózónából, visszavezeti a frankot, valamint idővel az egész EU-nak hátatfordítana. Utóbbi ötlet viszont lehet, hogy visszafelé sült el: a legfrissebb kutatások szerint a franciák közel 66 százaléka maradna az unióban, mindössze 25 százalék támogatná a távozást. Ha mégis elhagynák az államszövetséget, az sokak szerint az Európai Unió végét jelentené.