A ruhák és a cipők hegyekben állnak a bangladesi raktárakban, miután az amerikai és európai fogyasztók, illetve a világ más részein élő vásárlók pénzét elnyeli rezsijük kifizetése és az megdrágult élelmiszerek megvásárlása – írja a Fianancial Times a Magyarországtól távoli dél-ázsiai országban zajló válságot bemutató cikkében. Banglades a világ második legnagyobb ruházati exportőre Kína után, ám az ottani gyártók arról számolnak be, hogy július óta lassulnak az eladásaik a világ ismert bajai – az orosz-ukrán háború, a szankciók, az infláció, a magas hitelkamatok – miatt.

Minden megdrágult, ezért az emberek ruhára költhető pénze összezsugorodott – mondja Faruque Hassan, a Bangladesh Garment Manufacturers and Exporters Association (BGMEA) szakmai szervezet elnöke. Ezért egyes márkák, egyes importőrök visszafogták megrendeléseiket. Egyes kiskereskedők arra kérték bangladesi beszállítóikat, hogy álljanak le a termeléssel vagy halasszák el szállításaikat akár három hónappal is. Ez óriási hatással van a dél-ázsiai ország könnyűipari cégeire. Ma már komoly válságról beszélhetünk.

Ennek a krízisnek politikai hatása is van: jövőre parlamenti választások lesznek, és a kormány úgy fut neki ezeknek, hogy a gázimport lassúsága miatt helyenként akadozik egyes vállalatok áramellátása és az egekbe szöktek az árak. A termeléskiesések miatt csökken a dolgozók jövedelme, amit az ellenzék az elmúlt időszakban nagy tiltakozó gyűléseket szervezésével használ ki.

Nehéz költségvetési helyzet

A bangladesi kormány nemrégiben az IMF-hez fordult segítségért nehéz anyagi helyzetében, és a Valutaalap meg is ítélt egy 2,3 milliárd dolláros hitelkeretet, illetve további 1,3 milliárdot Resilience and Sustainability Trust néven futó válságalapjából, amelyből kifejezetten a legszegényebb országokat támogatják. Szemben a szomszédos Srí Lankával és Pakisztánnal Bangladest nem fenyegeti pénzügyi válság, ám külföldi valutatartalékai alaposan megcsappantak a dollár erősödése miatt.

A könnyűipar az ország messze legjelentősebb iparága, ami jól hasított, amikor a vevők kiszabadulva a járvány miatt bevezetett lezárásokból „bosszú vásárlásokba” kezdtek gardróbjuk felfrissítése érdekében. A júniust megelőző 12 hónapban 42,6 milliárd dollár értékű ruhát és 2,6 milliárdnyi textilt értékesítettek az ottani gyártók, ami az ország exportbevételének 85 százalékát hozta – derül ki a BGMEA adataiból.

A vevők közt vannak az amerikai Walmart áruházlánc vagy a Magyarországon is ismert H&M. Rajan Mahtani, a bangladesi gyárat is üzemeltető Epic Group vezérigazgatója azt mondja, addig tartott a fellendülés a piacukon, amíg az USA-ban az emberek az elmúlt évben és az idei év első felében szórták a válságkezelés keretében a kormánytól kapott pénzüket. A BGMEA ma már azt kéri a bangladesi jegybanktól, hogy gyakoroljon nyomást a kereskedelmi bankokra a cégek hiteltörlesztéseinek elhalasztása érdekében.

Súlyos energiahelyzet

Az áramszünetek további gondot okoznak a ruhagyáraknak. A cégek olyan áron kénytelenek megvásárolni a működésükhöz szükséges áramot, ami eladhatatlanná drágíthatja termékeiket. És ez végzetes lehet egy olyan iparágban, amelyben öldöklő versenyt vívnak egymással cégek, a profitráta hajszálvékony és a divat változásával egy pillanat alatt irányt válthat a vállalatok termékei iránti kereslet.

A ruhaipari vállalatok próbálnak technológiai fejlesztésekkel levegőhöz jutni, mármint csökkenteni költségeiket. Ezek célja, hogy csökkentsék, víz- és áramfogyasztásukat, illetve más erőforrás-felhasználásukat. A kormány abban bízik, hogy az embereknek végül is csak kell ruhát hordaniuk. Lehet, hogy nem cserélik olyan sűrűn a ruháikat, mint korábban, de előbb-utóbb csak elkopnak, amit hordanak. És ha újat vásárolnak, akkor a bangladesi termelési költségekhez igazodó alacsony árakkal alig lehet versenyezni.