Megoszlik az elemzők véleménye arról, hogy lehet-e újra háromjegyű, azaz elérheti-e újra a 100 dollárt az olaj hordónkénti ára. Utoljára 2014 közepén volt ezen a szinten a Brent jegyzése, ezt követően kezdődött a mélyrepülés, amelynek kapcsán például egy volt szaúd-arábiai olajminiszter azzal a bátor jóslattal állt elő, miszerint soha többé nem lesz a fekete arany ára 100 dollár/hordó. Yahya Rahim Safavi, Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah első számú katonai tanácsadója azonban éppen ezt jósolta nemrégiben.

Azt mondta, hogy amit eldörren az első puskalövés a Perzsa-öbölben egy az Egyesült Államok és Irán közti fegyveres konfliktusban, úgy fog az olajár hordónként 100 dollár fölé nőni. Szerinte ez elviselhetetlenül nagy terhet rak majd az USA, Európa és az előbbi olyan szövetségesei, mint Japán és Dél-Korea nyakába, hiszen az elmúlt fél évtizedben hozzászoktak a feleekkora árakhoz - idézte az iráni Forradalmi Gárda volt parancsnokát a CNBC.

Kapcsolódó

Ezt megelőzően több mint napi egymillió hordó olaj tűnt el a piacról, miután Washington felújította Irán elleni szankcióit, azzal fenyegetőzve, hogy addig nem szünteti meg a nyomást, amíg Teherán fel nem hagy a régióban a vele szövetséges félkatonai szervezetek támogatásával, illetve fel nem adja ballisztikus rakétáinak fejlesztését. Irán válaszul kilátásba helyezte a 2015-ös többhatalmi megállapodás értelmében visszafogott nukleáris programja felpörgetését.

Nem eszik olyan forrón...

A 100 dollár/hordós ár ambiciózus - mondta Stephen Brennock, a londoni PVM Oil Associates tanácsadó cég elemzője. Szerinte a világ olajpiaci kereslete és kínálata nagyjából egyensúlyban van, a napi félmillió hordós iráni kínálat, amely májusban tűnt el, nem hagyott nyomot az árakon. Persze bármilyen közvetlen konfliktus az USA és Irán között tovább mérsékelhetné az OPEC exportját, ám ez még mindig "csak" a 80-90 dollár/hordós szintre tolná fel a fekete arany árát.

A CNBC emlékeztet rá, hogy az elmúlt hetekben mindenki láthatta a feszültség erősödését a Közel-Keleten, párhuzamosan a venezuelai és líbiai kivitel gondjaival, ám a Brent mostanában nem nagyon lépte át a 60 dolláros szintet. Ezzel messze elmaradt a tavaly őszi 80 dollár/hordós tőzsdei árfolyamától.

További kétkedők

A kétkedők közé tartoznak azok a szakértők is, akik úgy vélik, hogy egy ártüske ugyan kialakulhat, amelynek csúcs átszúrhatja a 100 dolláros vonalat, ám ez a sokk ahogy jött, úgy múlna el. Ezt gondolja Michael Rubin, az American Enterprise Institute kutatóintézet arab ügyekben illetékes szakértője. Szerinte minden azon múlik, mennyire képesek már termelők pótolni a kieső iráni olajat. Ez igencsak nehézzé válhat, ha valamilyen ok miatt lezárnák a Hormuzi-szorost, az OPEC tankhajós kivitelének fő útvonalát.

Figyelembe kell venni, hogy a 60 dolláros szinten már a teljes az észak-amerikai olajpala-kitermelés nyereségessé válik, ami ösztönzi a termelés felfutását. Mindezek alapján Robin Mills, a dubaji Qamar Energy vezérigazgatója nem vár 10 dollárnál nagyobb drágulást az iráni kivitel teljes eltűnése után sem. Akkor ugorhatna hordónként 100 dollárra az olajár, ha a teheráni vezetés bosszúból megtámadná Irakot, kiütve a szomszédos ország exportjának javát.

Elbizakodott a piac?

Hosszú távú következményekkel járó lehetőséget feszeget Helima Croft, az RBC Capital Markets tőketársaság árupiaci stratégája, aki arról beszél, hogy nem lehet kizárni a közel-keleti olajipari infrastruktúra sérülését. Ha például a szaúdi Abqaiq, a világ legnagyobb kőolaj-feldolgozója, vagy egy ahhoz hasonló fontos létesítmény komoly csapást szenvedne el, akkor fejre állna a piac. Ugyanezzel a következménnyel járnának az olajtankhajók elleni sikeres támadások.

A szakértő úgy véli, hogy a piac jelenleg eléggé elbizakodottan kezeli a kockázatokat. Az elemzők az USA és Kína kereskedelmi háborújának következményeit mérlegelik, ami nem a kínálatot, hanem a keresletet mérsékelheti. Ugyanez a helyzet a protekcionizmus erősödésével. Egy komoly Irán-USA konfliktussal nem számolnak túlságosan. Inkább azt gondolják a piaci szereplők, hogy várjunk, és majd meglátjuk lesz-e olyan fejlemény, amely leállítja a Közel-Keletről induló olajexportot.