Egyszer és mindenkorra vége van annak, hogy az olajkitermelők addig pumpálják a fekete aranyat a kútjaikból, amíg a csövön kifér. Ez volt az üzente Abdulaziz Bin Salman hercegnek, Szaúd-Arábia királyának az OPEC+, azaz az olajkartellt és a legnagyobb azon kívüli termelőket összefogó szövetség legutóbbi tanácskozásán. A herceg láthatóan élvezte, hogy meg tudta nyerni stratégiája támogatására a többi ország vezetőit, egy olyan stratégia követésére, ami igencsak meglepte az olajpiac szereplőit - írja Julian Lee olajipari stratéga, a Bloomberg publicistája.

Pestiesen és egyben sportnyelven szólva a herceg nagyot ment. Bátorító szavakkal és némi hízelgéssel rávette kollégáit, hogy az OPEC+ további egy hónapig tartson ki kitermeléscsökkentési politikája mellett, amelyet, a koronavírus-válságra válaszul 2020 májusában kezdett. Azzal érvelt, hogy az olajfogyasztás felpörgése bizonytalan, amíg a világ országaiban nem oltanak be elég sok embert ahhoz, hogy visszaszorítsák a pandémiát. Egyéni vállalásként Szaúd-Arábia tovább folytatja saját önkéntes kitermeléscsökkentését, ami így legalább április végéig érvényben marad, és ha újra növelni kezdik, akkor azt fokozatosan fogják tenni.

Kapcsolódó

Felülbírálta saját elemzőit

Az olajpiaci kereskedők és szakértők arra számítottak, hogy napi 1,5 millió hordónyi kínálat tér vissza a piacra, aminek a tizede teljesül. Így nem csoda, hogy a Brent jegyzése megindult a 2019 májusa óta nem látott 70 dollár/hordós szint felé. A Bloomberg publicistája meglepőnek tarja, hogy Abdulaziz herceg félre söpörte az asztalról saját elemzőinek előrejelzéseit, azaz hogy nem számít az olajkereslet olyan felfutására, amilyet jósolnak.

Ehelyett inkább feszessé teszi a kínálatot. Úgy gondolja, inkább szálljon el a fekete arany ára egy időre, mint hogy újra összeessen. Abban bízik ugyanis, hogy hiába lesz nagy a drágulás, az amerikai olajpala-kitermelők nem fognak megjelenni újra a piacon. Más szóval a 2010-2015-es és a 2016-2019-es olajpalaboomot, nem fogja követni egy harmadik fellendülés az USA-ban. És a Bloomberg szakírója szerint vélhetően jól számol.

Tévedett az orosz olajminiszter

A második olajpalaboom már a pandémia kitörése előtt, 2019 utolsó hónapjaiban elérte a csúcsát, a járványt követő gazdasági hanyatlás csak a kegyelemdöfést adta meg a kifulladt fellendülésnek. Abban a hat hónapban, amely 2019 novembere és 2020 májusa között telt el, napi 2,4 millió hordó kitermelés, a teljes mennyiség több mint negyede tűnt el az olajpalapiacról. Mindez úgy történt, hogy az olajárak csak 2020 januárjában kerültek lejtőre.

Eközben Alekszander Novak, orosz olajminiszter tavaly decemberben azt mondta, jó ha 45-55 dollár/hordó közé felmegy az olajár, ezen ponton az OPEC+ csoport tagjainak újra fel kell pörgetniük a kitermelést, mert ha nem ezt teszik, akkor mások - azaz az amerikai olajpala-kitermelők - fogják. A szaúdiak úgy gondolták, hogy Novak téved, el lehet menni 65-75 dollárig is anélkül, hogy a nagy versenytárs beelőzné őket.

Beszóltak a finanszírozók

A magyarázat egyszerű: beszóltak az olajpala-ipar befektetői és hitelezői. Elég volt a kitermelés növeléséből minden áron - mondták -, itt az ideje a profitra koncentrálni, amiből a cégek kellő hozamot tudnak felmutatni a befektetők pénzére, illetve vissza tudják fizetni a felvett kölcsönöket. Abdulaziz jól látta ezt, azt mondta a Bloomberg újságíróinak az OPEC+ tanácskozásán, hogy az olajpala-kitermelők túljutottak a forradalmian új technológia felfuttatásának nagy kalandján, és immáron a részvényeseikre hallgatnak.

Ennek legbiztosabb jele, hogy az Exxon Mobil, a világ legnagyobb olajmultija visszavett olajpala-kitermelési terveiből. A 2025-ös kitermelési tervét 30 százalékkal, napi 700 ezer hordóra mérsékelte a Permi-medencében, a használatban lévő kutakét pedig mindössze 10-re a pandémia előtt tervezett 55-ről.

Másrészt azért ez egy hazárdjáték. Minél tovább tanyázik magasan az olajár és minél feljebb kúszik, annál nagyobb az esélye, hogy megjön az olajpala-termelők étvágya, és bedurrantják a kútjaikat, hogy a növekvő kitermeléssel kihasználják a magas árat. Főként, hogy úgy tűnik, ezek a vállalatok hosszú távon olyan árra számíthatnak, ami a kellő profitot is hoz a viszonylag nagy mennyiség mellett. A várakozások szerint Brent a jövő évégéig 60 dollár/hordó felett marad, ami ad mozgásteret a cégeknek.