Liz Truss, az Egyesült Királyság külügyminisztere és brexitfőtárgyalója és Rishi Sunak volt pénzügyminiszter augusztusi szabadság helyett folytatja páros versenyét a Konzervatív Párt elnöki posztjáért, ami együtt jár a miniszterelnöki megbízatással is. Mindketten kiterítették lapjaikat, mármint azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek végrehajtását ígérve meg akarják győzni a párt 175 ezer tagját, hogy rájuk szavazzanak.

A legnagyobb különbség a két ajánlat között a gazdaság menedzselésében van. Truss, aki a közvélemény-kutatások szerint vezet a két jelölt versenyében, azonnali adócsökkentést ígér, mondván: ezzel lehet felpörgetni a gazdasági növekedést. Sunak ezzel szemben a megszaladt infláció megfékezését teszi az első helyre, és csak hosszabb távon ígér adócsökkentéseket. A Bloomberg aprólékosan listázta, milyen választ adnának az Egyesült Királyságot feszítő gazdasági-szociális problémákra.

Gazdaság, adózás

Liz Truss több mint 30 milliárd font értékű adócsökkentést ígér, mondván, meghagyná a pénzt az emberek zsebében. Eltörölné az ellenfele pénzügyminisztersége idején bevezetett tb-járulék-emelést. Ideiglenesen felfüggesztené az energiaszámlákba foglalt zöld hozzájárulást, amivel átlagosan évi 153 fonttal (72 ezer forint) mérsékelné a háztartások rezsijét. Nem hajtaná végre a vállalati nyereségadó 19-ről 25 százalékra emelését, amit jövőre terveznek. Végül erősebben beavatkozó monetáris politikát várna a Bank of Englandtől (BoE).

Sunak szerint a jelentős adócsökkentéssel egy a jelenben keletkező adósságot áthárítanának a jövő generációira. Ezért csak hosszabb távon támogatja az adók lefaragását. Ideiglenesen mérsékelné a háztartási energia árát terhelő áfát, amennyiben a cech évi 3000 font (1,4 millió forint) fölé emelkedne. Kormánytagként még ellenezte ezt az intézkedést. Kitart a vállalati nyereségadó emelése mellett 2023-tól. Nem támogatja, hogy a kormány ötleteket adjon a BoE-nek arra, hogy mint csináljon.

Az Observer felmérése szerint, amit a Guardian is átvett, a britek 34 százaléka úgy véli, hogy az adóknak és a közszolgáltatásra fordított állami kiadásoknak a jelenlegi szinten kellene maradniuk. Mindkettőt emelné 26, mindkettőt csökkentené 22 százalékuk. A 2019. végi választáson a torykra szavazók esetén ezek az arányok 41, 22 és 27 százalék. A választók 24 százaléka szerint Truss adócsökkentései növelnék az inflációt, 12 százalékuk szerint csökkentenék, 24 százalékuk szerint nem változtatnának a pénzromlás ütemén.

Brexit, Észak-Írország

Truss Boris Johnson kormányának tagjaként az egyik kitervelője volt annak a törvényjavaslatnak, amely a brit gazdaságpolitika szabályozása alá rendelné Észak-Írországot. Ez elfogadhatatlan az EU-nak, mivel a brit tagállam az ír-északír határ szabad átjárhatósága érdekében része maradt az európai egységes piacnak, így az EU-s szabályoknak kell érvényesülnie a területén. A külügyminiszter emellett 2023 végéig minden EU-s szabályozást eltörölne, ami még benne maradt a brit szabályozásban. Ezzel szerinte jelentősen enyhülne a bürokrácia

Sunak támogatja az Észak-Írországra vonatkozó törvényt. Fel akar állítani egy brexitvégrehajtási hivatalt, amely áttekintené a brit törvénykönyvekben még mindig meglévő 2400 uniós szabályozást, hogy azokat kipurgálják vagy módosítsák a következő (2025-ben esedékes) parlamenti választásokig.

Bevándorlás, lakhatás, oktatás, egészségügy

Truss folytatná a Johnson-kormány politikáját, miszerint La Manche csatornán csónakokon érkező bevándorlókat deportálják az afrikai Ruandába, sőt kiterjesztené ezt más országokra is. Szigorítaná az embercsempészek elleni jogi fellépést. Ötödével emelné a határőrség, kétszeresére a parti őrség létszámát. Az ideiglenes foglalkoztatás könnyítésével javítaná a szezonális munkaerő alkalmazását a mezőgazdaságban. Sunak támogatja a Ruanda-projektet, akciócsoportot állítana fel az csatornán folyó embercsempészet megakadályozására és javítaná ez ügyben az együttműködést a francia hatóságokkal.

A külügyminiszter regionális intézkedésekkel javítaná a lakhatási feltételeket. A volt pénzügyminiszter főként a barna mezős beruházásokban lát fantáziát, azaz a meglévő lakókörnyezetek fejlesztésében. Truss új gimnáziumok létrehozását ígéri, a bürokrácia mérséklésével csökkentené az egészségügyi várólistákat, 20 ezer új rendőrt vezényelne az utcákra és nehezítené a sztrájkok szervezését.

Sunak támogatja az új gimnáziumok létrehozását, a várólisták csökkentésére is akciócsoportot hozna létre, támogatja, hogy 10 fontot (4700 forint) fizessen, aki nem jelenik egy előre lekötött rendelésen és bővítené a rendőrség hatáskörét az antiszociális viselkedéssel, így a graffitizéssel szembeni fellépésben.

Mindkét jelölt kizárja, hogy az új kormány hozzájáruljon függetlenségi népszavazás kiírásához Skóciában. Csökkentenék az ország függését Kínától: Truss betiltaná a Kínától függő infrastrukturális projekteket, Sunak bezáratná az országban működő harminc konfuciánus intézményt.

Energia, védelem

A külügyminiszter támogatja a klímacélokat, amelyek eredményeként 2050-re nullára kellene csökkenteni a nettó szén-dioxid-kibocsátást a szigetországban. Megfontolná a rétegrepesztéses gázkitermelés tilalmának feloldását. A volt pénzügyminiszter 2045-re energia-önellátóvá akarja tenni a szigetországot, főként az offshore szélenergia-termelésre alapozva. Nem oldaná fel az onshore szélgenerátorok telepítésének tilalmát és energiaügyi minisztériumot hozna létre.

Truss a GDP legalább három százalékát költené védelemre 2030-ig. Kitartana Ukrajna kiemelkedő támogatása mellett, beleértve ebbe nehézfegyverek átadását is. Végső esetben támogatná, hogy a nyugati szövetségesek tárgyaljanak Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Sunak „a szükségeshez igazított” kiadásokat lát jónak, mondván, nem akar mesterségesen kreált számokat mondani. Folytatná Ukrajna támogatását és nem állna szóba Oroszország elnökével.