A megmenthető szlovén bankokat privatizálni kell, a menthetetleneket hagyni kell bedőlni, a költségeket pedig az pénzintézetek alárendelt hitelezőire kell hárítani - szögezi le a világ 34 fejlett országát tömörítő OECD jelentése. A szervezet szerint a GDP idén a tavalyi visszaesés után további 2,1 százalékkal zsugorodhat, az államadósság eléri a GDP 47 százalékát - ami a 2008-as arány duplája -, és 2025-re felmegy 100 százalékra, ha az ország elitje nem teszi meg az ennek megelőzéséhez szükséges gazdasági reformlépéseket.
Az ország bankjainak megmentéséhez szükséges összeg nagyobb, a kormány becslésénél - az OECD szerint a főként állami kézben lévő pénzintézetek rossz hiteleinek értéke hétmilliárd euró, ami megfelel a szlovén GDP ötödének. A Fitch múlt heti becslése szerint a három legnagyobb szlovén banknak összesen kétmilliárd euró friss tőkére van szüksége. A hitelminősítő a háromból kettő minősítését rontotta a becslés nyilvánosságra hozatalával egy időben.
Nem lehet alkudozni
Szlovénia az egyetlen volt szocialista ország, amelynek bankrendszerét nem privatizálták. Ennek eredményeként politikai befolyás alatt állnak, menedzsmentjük gyenge, hitelezési politikájuk siralmas. Mindez az OECD szerint mostanra a bankválság szélére sodorta az országot. A szervezet erősen javasolja a ljubljanai kormánynak, hogy vesse alá újabb, a korábbinál sokkal szigorúbb stressz tesznek a pénzintézeteket. Ennek alapján felfrissíthetnék a tőkeszükségletükre adott tavalyi becslést, amely elavult.
Ezt követheti a privatizáció, lehetőleg részvénykibocsátással. Az OECD szerint rossz az a terv, amely jelenleg a balközép irányultságú kormány előtt fekszik, ugyanis eszerint az állam megtartana egy kisebbségi blokkoló tulajdonrészt a pénzintézetekben. Ez a politikai befolyásolás fennmaradásához, s ezzel további problémákhoz vezetne. Ugyanakkor a bankok kétes hiteleit összegyűjtő rossz bank felállításának tervét jónak tartják, feltéve, hogy ezt átláthatóan, a politikai befolyásolás kiszűrésével hajtják végre.
Az OECD figyelmezteti Ljubljanát, hogy jelentősen nőne az államadósság finanszírozási költsége, ha nem hajtanák végre azokat a reformokat, amelyeket a korábbi kormány ígért a tavalyi dollárkötény-kibocsátás előtt. Ez felverné a bankok feltőkésítésnek árát is. A szervezet szerint a gazdaság zsugorodása miatt aligha folytatódhat Szlovénia felzárkózása a nála fejlettebb OECD-országokhoz.