Kubát évtizedek óta nem sújtotta olyan kemény gazdasági válság, mint most, a pandémia idején, az utca embere mégis reménykedve tekint a jövőbe, mert abban bízik, hogy az USA visszatér a Barack Obama elnök idején követett enyhülési politikához a szigetországhoz fűződő viszonyában - írja a Financial Times. Végül is Joe Biden tagja volt az Obama-adminisztrációnak. Donal Trump külügyminisztere, Mike Pompeo távozóban még betámasztott egy jobbegyenest a kubaiaknak azzal, hogy visszahelyezte az országot a terrorizmust államilag támogató államok listájára Szíria és Észak-Korea mellé.
A gond az, hogy ezt a döntést átfogó, az amerikai kormányzat több intézményének részvételével lefolytatott vizsgálat előzte meg, így aligha várható, hogy egy csapásra visszavonják. További súlyos teher a két ország viszonyán, hogy Kuba támogatja Nicolás Maduro venezuelai rezsimjét, illetve 2016-ban és 2017-ben amerikai és kanadai diplomaták valamilyen ok miatt megbetegedtek Havannában, ami az USA nagykövetségének létszámcsökkentéséhez vezetett. A háttérben az amerikai fél szerint mikrohullámú sugárzás állt.
Valamit valamiért
Még a legkisebb elmozdulás is nehéz lesz az enyhülés felé, ha a kubai fél nem kínál valamit cserébe ezért az újonnan felálló Biden-adminisztrációnak - mondja Nicholas Watson, a Teneo tanácsadó cég elemzője. Ezért hiábavaló lehet a kisemberek reménye. Egyikük, a 45 éves Kety Pulgar úgy véli, Biden meg fogja tenni a jobb viszony érdekében azt, amit Trump nem akart. Ronaldo Matos, aki egy havannai kisvendéglőt vezet, abban bízik, hogy hamarosan visszatérhetnek az amerikai turisták, akiknek köszönhetően az Obama-érában nagyon jól ment az üzlete.
Joe Garcia, Miamiban élő korábbi demokrata kongresszusi képviselő nemrégiben "felderítő útra" utazott Kubába. Mint mondja, a kormány környékéről is reménykedést tapasztalt, amit igyekezett lehűteni. Szerinte az új washingtoni vezetés legfeljebb eltörli az Amerikában élő kubaiak negyedévente 1000 dolláros hazautalási limitjét, felold néhány utazási korlátozást és engedélyezi, hogy az amerikai repülőgépek leszálljanak Havanna repülőterén kívüli repülőtereken is.
Amerikai szakértők szerint az a fő baj, hogy a kubai tisztviselők úgy gondolják, hogy országuk inkorrekt intézkedések áldozata, a másik oldalra várnak, nem gondolják, hogy nekik is tenniük kéne valamit a kapcsolatok javítása érdekében.
Óvatos kubaiak
A havannai kormány eddig óvatosan viselkedett. Miguel Díaz-Canel államfő nem gratulált Biden elnökválasztási győzelméhez, nem említette a nevét a nyilvánosságban a választás után. Ugyanakkor év eleji beszédében hangot adott annak, hogy az USA és Kuba viszonyát a kölcsönös tisztelet és a hosszú távú gondolkodás fogja áthatni. Díaz-Canel legfőbb gondja az év első felében a hatalom végleges átadása és átvétele lesz elődjétől Raúl Castrótól, aki júniusban lesz 90 éves, de még mindig a kommunista párt legfőbb vezetője. Ezt a posztját a tervek szerint áprilisban adja át valaki másnak.
Összességében az enyhülés legfőbb akadálya, az USA választási logikája. Trump keményvonalas Kuba-politikája népszerű volt a Floridában élő kubai emigránsok körében, és hozzájárult ahhoz, hogy a republikánus elnökjelölt még a 2016-osnál is nagyobb fölénnyel nyert ebben az államban 2020 novemberében. A republikánus Marco Rubio, az amerikai szenátus három kubai amerikai tagjának egyike máris arra figyelmeztette az új elnököt, hogy eszébe ne jusson enyhíteni a szigetországgal szembeni szankciókon.