Az ukrán valuta ismét lejtőre került - kezdi lakonikusan az ország gazdasági helyzetéről szóló beszámolóját a Financial Times (FT). Miután októberben nagyjából 13 hrivnya/dollár körül stabilizálódott az árfolyama a kijevi jegybank felfüggesztette a hazai valutát védő beavatkozásait, azaz devizaeladásait, amelyek megcsapolták külföldi valutatartalékait. Ebben az időszakban enyhült a feszültség az ukránok, az oroszbarát szeparatisták és a moszkvai vezetés között, ám a délkelet-ukrajnai tűzszünet november elejére lényegében véget ért.

Ennek eredményeként az ukrán valuta 6,7 százalékkal gyengült az elmúlt napokban, amivel a Bloomberg összehasonlítása szerint a világ összes valutájánál halványabb teljesítményt nyújtott. Az árfolyam keddre rekordszintre szintre, 15,85 hrivnya/dollárra gyengült. Ez messze magasabb a 12,5 hrivnyás szintnél, amelyről a Nemzetközi Valutaalap jó előre megmondta hogy a veszélyzóna határa.

A baj bajt szül

Az IMF szakértői akkor számolták ki ezt az árfolyamot, amikor a Valutaalap tavasszal elfogadta a Kijevnek nyújtott kedvezményes hitelprogramot. Az ehhez kapcsolt elemzésben szerepel az a figyelmeztetés, hogy ha az ukrán valuta 12,5 hrivnya/dollár fölé gyengül, akkor a helyi bankoknak súlyos nehézségeik lesznek devizafinanszírozásukkal. A fizetőképesség megőrzéséhez feltőkésítésre lehet szükségük, amelyet elsősorban hazai és külföldi tulajdonosaiktól várhatnak.

Ha azonban ez nem lenne elég, és a kijevi kormánynak is pénzt kellene betolnia egyes pénzintézetekbe, az súlyos következményekkel járhat, hiszen a költségvetés az ukrán gazdaság mélyrepülése miatt amúgy is lyukas.

Elszúrták, nem kicsit...

Elemzők szerint az IMF eleve eltolta ukrán programját. A áprilisi helyzetelemzésében abból indult ki, hogy a GDP öt százalékkal csökkenhet 2014-ben, majd jövőre emelkedésnek indulhat. Az államadósság ugyan a GDP 62 százalékra megy fel, ám ez még kezelhető. Timothy Ash, a Standard Bank vezető elemzője már akkor kívánságlistának minősítette az elemzés számait.

A Dragon Capital helyi brókercég később megjegyezte, hogy csak a Krím félsziget márciusi elvesztése 3,7 százalékkal vágja meg a GDP-t. A kelet-ukrajnai ipari bázis, amelyet a polgárháború gyakorlatilag kiiktatott a termelésből, a GDP 16 százalékát hozza. Ráadásul ez sokáig kieshet, mivel a harcok lerombolták a térség infrastruktúráját. A területi veszteségek miatt ugrott a mezőgazdasági termés 15 százaléka is. Az IMF vgül októberben 6,5 százalékra növelte az idei visszaesésre adott becslését, ám elemzők legalább nyolcszázalékos mínuszt várnak.

Jön a csőd

A jelenlegi helyzetben nagyon úgy tűnik, hogy az IMF segélyprogramja a közelében sincs tervezett pályájának. Egyre több szakértő látja úgy, hogy az ukrán állam képtelen lesz törleszteni tartozásait, azaz csődbe megy, ami elkerülhetetlenné teszi az államadósság átütemezését. Az első hitelező, aki kopogtatni fog Kijevben, Oroszország lesz.

Moszkva ugyanis úgy nyújtott hárommilliárd dollár kölcsönt a februárban megbukott oroszbarát kormánynak, hogy annak törlesztését az államadósság alakulásához kötötte. Nevezetesen ha az utóbbi átlépi a GDP 60 százalékát - ami immáron elkerülhetetlennek látszik -, akkor Oroszország egy összegben visszakövetelheti az egész összeget. Ha ezt a kölcsönt sikerül kiizzadni, akkor sajátos módon éppen az IMF tűnik fel a láthatáron, ugyanis Ukrajnának 2016-től kellene visszafizetnie a korábbi, néhány évvel ezelőtt felvett IMF-hitel első részleteit.