Németország legészakibb tartománya, Schleswig-Holstein hamarosan új bejegyzéssel bővítheti dicsőségtábláját: ebben a régióban vált politikussá Robert Habeck (képünkön), a német Zöldek társelnöke, a párt első "szupersztár" politikusa - kezdi a zöld politikai előretöréséről szóló összefoglalóját a Financial Times. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a németek Habecket tartanák Angela Merkel kancellár legjobb utódának.

A májusi európai parlamenti választások a zöldek előretörését hozták: Németországban a szavazatok ötödét söpörték be, a parlamentbe 69 képviselőt küldtek, és - összefogva a regionális politikai erőket tömörítő Európai Szabad Szövetséggel - a negyedik legnagyobb pártcsaládot alkotják. Befolyásuk növekedését mutatja, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság frissen megválasztott elnöke (akit egyébként a zöldek nem támogattak a szavazáson) Green Deal néven olyan politikát hirdetett, amelynek célja, hogy az EU karbonsemlegesen üzemeljen 2050-től.

Kapcsolódó

Északon erősek

A zöld pártok Európa északnyugati részén, Németországban, a Benelux országokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Skandináviában erősek. A kontinens déli felén egyelőre megmaradt a hagyományos jobb-bal felosztás, Kelet-Közép-Európában megjelent a környezettudatosság, de a zöld pártok egyelőre nem szereztek jelentős politikai pozíciókat. Tudományos kutatások szerint a környezetvédelem a nagyobb egy főre eső GDP-vel rendelkező országokban erős, ahol viszonylag alacsony a munkanélküliség és decentralizált a politikai rendszer.

A zöldek politikai erősödése mögött részben azzal függ össze, hogy a többi politikai erő sumákol a klímaváltozás kockázataival kapcsolatban, miközben a társadalmakban nő az aggodalom emiatt, illetve a városok rossz levegője és a műanyagok botrányos környezetszennyezése miatt. Segíti a folyamatot több civil mozgalom, például a Greta Thunberg svéd diáklány vezette diáklázadás az ellen, hogy a jelen generációi nem képesek elejét venni a globális felmelegedésnek, amely az ő jövőjüket semmisíti meg. A környezettudatosság ma már jelen van a mindennapi életben, befolyásolja, mit egyenek az emberek, milyen ruhát hordjanak, hogyan közlekedjenek, miként fűtsék a lakásukat és neveljék a gyerekeiket.

Politikai változás

Korábban a zöld pártok szorosan összefonódtak a hagyományos szociáldemokráciával. Németországban a tartományi kormányokban csak piros-zöld koalíciók alakultak, ám az elmúlt években ez megváltozott. A környezetvédő pártok a jobbközéppel álltak össze, miközben a hagyományos baloldal a lejtőre került. Amikor Schleswig-Holsteinben 2017-ben a szociáldemokraták elvesztették a hatalmat, Habeck feladta volt, hogy a Zöldek részéről lebonyolítsa a zöld-liberális-jobbközép (színei lapján Jamaica-koalíció) társulás létrejöttét. A Zöldek elutasítják a radikális Alternatív Németországnak párt nativista álláspontját, de készek együttműködni a mérsékelt jobboldallal.

Ezért aztán a szociáldemokratáknak Európa-szerte fel van adva a lecke. A középen álló középosztálybeli szavazók hajlamosak a liberális és zöld centristákra adni a voksukat, miközben a hagyományos munkásosztály maradékát elcsábíthatják tőlük az euroszkeptikus, elitellenes radikálisok. Elvesztették a progresszív baloldal vezető erejének járó posztot, s bár Spanyolországban és az északi országokban az elmúlt időszakban értek el sikereket, hosszabb távon a zöldekkel alkotott koalíciók, vagy akár összeolvadások kínálnak nekik esélyt a túlélésre.

Magyarországon "minden rendben van"

Talán már nem kell sokat várni arra, hogy hivatalosan is önálló mentális betegséggé nyilvánítsák a klímaszorongást - riogatta viccesen olvasóit Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetikai üzletágának vezetője a Magyar Nemzetben megjelent cikkében. Bizonyára arra utalt, hogy egyre több ember veszi komolyan azt a lehetőséget, hogy az évszázad végére az emberi tevékenység nyomán annyival nőhet a földi légkör hőmérséklete, hogy az természeti és társadalmi katasztrófához vezet. A cikkből kiderül, hogy a gazdaság fő szereplőitől nem várható el a környezettudatos viselkedés. Lapunk információi szerint a Századvég le is mérte, hogy "zöld" ügyek mentén könnyen fogást találhatnak a magyar kormányon az ellenzéki oldalról.

Ami a fogyasztót illeti, a végterméket, amit megvesz, a legtöbb esetben összetett ellátási lánc juttatja el a boltok polcaira, amiről a fogyasztónak minimális információja van. Ezért nem képes felelős vásárlási döntést hozni. Az üzletekben nehéz eldönteni, melyik termék elfogyasztásával mekkora lesz a vásárló ökológiai lábnyoma, és egyáltalán nem biztos, hogy például egy adott helyzetben a húsfogyasztás okozza a legnagyobb problémát. Azt, hogy mennyire etikátlan a repülés (kiugróan magasa szén-dioxid-kibocsátása miatt), meghatározza az utazás indoka (ami teljesen szubjektív) és az alternatív lehetőségekkel való összehasonlítás (például mennyire mások a vonattal való utazás feltételei).

Nehogy má' kényszerítsenek!

Az az elképzelés, amely szerint a vállalatok - felismerve a klímaváltozás hosszú távú kockázatait - profitcéljaikat hajlandók lesznek maguktól háttérbe szorítani és döntési mechanizmusaikat természetvédelmi megfontolásokhoz igazítani, a cégek lényegének meg nem értéséről árulkodik. A piacon verseny van, és a tulajdonosok a győzelmet várják el a menedzsmenttől, ezért bármi, ami azzal konfliktusba kerül, a vállalat nézőpontjából fenntarthatatlan. A természetvédelem kizárólag akkor jelenhet meg a vállalati döntésekben, ha az (akár közvetetten) profitcélokat szolgál.

Végül a kormányoknak is csak másodlagos céljuk lehet a környezettudatosság, mert a például klímavédelemben az egyes országok heterogenitása miatt csak semmitmondóan általános univerzális megoldásokat lehet javasolni, másrészt az országok vezetői a nemzeti érdekek képviseletére kaptak társadalmi felhatalmazást, így azokat fogják elsősorban képviselni, és csak azután a bolygó érdekeit.

Kedden a kisebbik magyar kormánypárt, a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter is nyilatkozott a kérdésről a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Arról kérdezték, azáltal, hogy a Fidesz kereszténydemokratának pozicionálja magát, így fogyott-e a KDNP ideológiai egyénisége, amelyre a politikus azt mondta, hogy ez továbbra is erős bázisuk, viszont kitért a zöld ügyekre is krédója megfogalmazásakor.

"Ilyen a keresztény kultúra védelme, az említett közösségek erősítése, a szociális kérdések és a teremtésvédelem ügye. Ez utóbbi eddig is programunk része volt, de az aktuális kihívások arra késztetnek minket, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk erre a kérdésre" - nyilatkozta, majd elmondta, hogy a teremtésvédelemnek része a klímavédelem is. Szerinte utóbbi téma fontos kérdés, de annak pártpolitikai célok szolgálatába állítása és a pánikkeltés megengedhetetlen. Tehát tetten érhető, hogy a zöld témákat már elkezdték tompítani a hazai jobboldali pártok a kommunikációjukban.