A világnak minden oka megvan arra, hogy sokkal jobban aggódjon a Vuhan városából indult újfajta influenzaszerű járvány miatt, mint egy héttel ezelőtt - vezeti fel cikkét Anjana Ahuja, a Financial Times tudományos témákkal foglalkozó szakírója. A legfrissebb tudományos kutatásból kiderült, hogy a SARS-hoz hasonló kórokozó már december 1-jén megjelent Kínában, ám a hatóságok csak egy hónappal később nyomták meg a riadócsengőt. Mostanra több ezer esetet jegyeztek fel és a halálos áldozatok száma átlépte a százat.

A drákói karanténszabályok ellenére a vírus terjed. Számos ország elkezdte evakuálni állampolgáraik a "forró zónából", a szakértők úgy vélik: itt az ideje, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világszintű egészségügyi rendkívüli helyzetet hirdessen (Public Health Emergency Concern, PHEIC). A felülvizsgált időrend a The Lancet orvosi újságban megjelent tanulmányokból derült ki, amelyek további aggasztó részleteket tartalmaztak.

Az első vizsgálatok

Az első 41 fertőzött vizsgálata riasztó eredményeket hozott. A nulladik beteg, aki tavaly december 1-jén kapta el kórt, semmilyen kapcsolatban nem állt azzal a tengeri állatokat árusító piaccal, amelyről eddig feltételezték, hogy a járvány kiindulópontja. Tovább 13 betegre a 41-ből ugyanez igaz, ami azt jelenti, hogy a kórokozó minden bizonnyal már december előtt is fertőzött.

Más elemzések arra utalnak, hogy jelenleg hiú ábránd azt hinni, hogy ellenőrzés alá lehet venni a járvány terjedését. A vírus reprodukciós mutatója ugyanis kettő és négy között van, ami azt jelenti, hogy egy megfertőzött ember átlagosan kettő-négy társának adja át a vírust. Az átlagos szezonális influenza-kórokozók esetén ez a szám mindössze 1,4.

A lappangási időszak egy hét is lehet, amikor az érintett vagy semmilyen tünetet nem mutat, vagy csak gyenge jeleit érzi a betegségnek. Neil Ferguson, az Imperial College epidemológusa úgy becsli, hogy január 18-ára 4000 embert fertőzhetett nem a vuhani vírus. Ebből kiindulva a terjedéssel kapcsolatos új információk alapján Jonathan Read, a Lancaster University kutatója és munkatársai szerint február 4-ére 190 ezerre ugorhat a fertőzöttek száma.

Siralmas helyzet

Hszi Csin-ping kínai államfő azt mondta, hogy a járvány siralmas helyzetet teremt Kínában, ám valójában ez az egész világra igaz. A bolygó lakosságának ötöde számíthat arra, hogy a könnyen terjedő légúti kórokozó, amelynek nincs ismert gyógymódja, viszont halálos is lehet, megfertőzi. A legújabb intézkedések, mint például, hogy Kínában különbizottságot állítottak fel a helyzet kezelésére, inkább aggodalomra adnak okot, mint hogy megnyugtatóak lennének.

Richard Horton, a The Lancet főszerkesztője felhívja a figyelmet arra, hogy e testület egyetlen tagjának sincs közegészségügyi felkészültsége. További kiszámíthatatlan tényező - teszi hozzá -, hogy semmilyen korábbi tapasztalattal nem rendelkezünk azzal kapcsolatban, milyen szociális lázadáshoz vezethetnek a több millió embert érintő, elhúzódó karanténok. Nem tudni, hogy a WHO mire jutott Kínában, a helyi hatóságokkal folytatott egyeztetéseikről kiadott közlemények fájdalmasan diplomatikusan fogalmaznak, így nem derül ki belőlük semmi.

Jeremy Farrar, a Wellcome Trust egészségügyi nonprofit kutatóintézet igazgatója úgy véli, hogy a kínai hatóságok egyelőre jó válaszokat adtak a járványra például azzal, hogy véletlenszerűen próbálkoznak az antivírusszerekkel. Ugyanakkor oltás csak hat hónap múlva állhat rendelkezésre. A karanténok szociális következményeit ő is kiszámíthatatlannak tartja.

A halálozási arány három százalék

A gyógyászati eszközök hiánya nehezíti a koronavírus-járvány elleni küzdelmet a járvány gócpontjában, Hupej tartományban - derült ki a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság sajtótájékoztatóján, amiről az MTI tudósított. A tartományba hatezer fős orvosi személyzet érkezett az ország más részeiből, ám az eszközhiány - egyebek mellett védőöltözetek hiánya - miatt a segítségként odaküldött embereknek csupán egy részét tudták bevonni a betegek ellátásába.

A kínai járványügyi központ jelentése szerint egyelőre nincs számottevő bizonyíték arra, hogy a vírus már a lappangási ideje alatt fertőzne. A járványügyi központ az eddig ismert esetek alapján úgy becsli, hogy a kór a betegek 17 százalékánál vezet súlyos tüdőgyulladás kialakulásához, a halálozási arányt pedig kevesebb mint három százalék. Azoknál a betegeknél, akiknél a vírus csupán enyhébb tüneteket - hőemelkedést, köhögést - okoz, a felépülési idő egy hét, míg a súlyosabb, légzési nehézségekkel járó esetekben akár két hét is lehet.