Németországban a napokban hosszú sorok álltak az alkalmi oltópontok előtt, ahol a sorban állók többsége – hasonlóan Magyarországhoz – a harmadik szúrást szeretné megkapni. Marcel, egy 24 éves egyetemi hallgató Berlinben egy kiállítási csarnokban kialakított oltóhely előtt 60 társával várakozott az oltásra, mint mondta, a harmadik dózis felvételével szeretne hozzájárulni az egészségügyi rendszer tehermentesítéséhez – derül ki a Financial Times riportjából. Egy kórházban dolgozó barátjától hallott arról, mekkora nyomás alatt vannak.
Az európai egészségügyi hatóságok összhangban a diákkal egyre hangosabban biztatják az embereket a harmadik vakcina felvételére, miután késve engedélyezték az emlékeztető oltások beadását, és ahol időben léptek, ott elsősorban az idősekre és más sérülékeny csoportokra koncentráltak. A vírus újabb dühödt támadása és az új változattól, az Afrika déli részén felfedezett omikrontól való félelem azonban elsodort minden hezitálást. Nyolc európai országban – köztük Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában – haladta meg a napi fertőzöttek száma a százat százezer lakosra vetítve – derül ki a brit üzleti lap adatbányászatából.
Két körülmény találkozása okozza jelenleg a legnagyobb gondot Európában – mondja Jens Lundgren Koppenhágában dolgozó virológus professzor. Az egyik a lakosság nem kellő arányú beoltottsága, a másik a már beoltottak hiányos újraoltása. Szerinte ezekkel szemben most kétfrontos harcot kell vívni. Az EU járványügyi szervezete, a Centre for Disesase Preventon and Control megtette a tőle telhetőt: azt javasolják, hogy a 18 éven felüliek, ezen belül különösen a 40 felettiek fontolják meg az erősítő oltás beadatását.
Vigyázó szemüket a brit szigetre vetik
Az európai fővárosokban külön figyelmet szentelnek az Egyesült Királyságnak, a hol szeptemberben kezdődött a harmadik oltások beadása, illetve Izraelnek, amely élen jár ezen a téren. A szigetországban feleannyian halnak bele a koronavírus-betegségbe, mint a kontinens országaiban – derül ki a hivatalos adatokból, ami a népesség nagyobb beoltottságának köszönhető, beleértve ebbe a harmadik oltásokat is.
Franciaországban csak a napokban tették elérhetővé a felnőtteknek, hogy már öt hónappal a második dózis után megkaphassák a harmadikat is. Olaszországban is hatról öt hónapra csökkentették ezt az időtávot, ami lehetővé teszi, hogy a beoltottak többségét decemberben, az igazi hideg időszak előtt megszúrják még egyszer. A kép azonban nem egyértelmű: Spanyolországban egyelőre csak a 60 éven felülieket oltják harmadszorra, mondván: jóval kisebb a fertőzések száma, mint Európa más országaiban.
Külön érdekesség Svájc és Ausztria helyzetének eltérése. Az utóbbi országban a felpörgött fertőzések miatt zárlatot vezettek be és 1,3 millió erősítő oltást adtak be az összesen kilencmilliós lakosság körében. Svájcban ugyanakkor, amelynek beoltottsági aránya lényegében ugyanakkora, mint Ausztriáé az elmúlt időszakban a hatóságok azt kommunikálták, hogy nincs szükség harmadik oltásra. Emellett 12 hónapról 18 hónapra akarják emelni az újraoltási határt.
Pörgetnék a szúrakozást
Németországban legkevesebb 27 millió embert akarnak harmadszor is megszúrni az év végéig. November utolsó napjaiban 6,5 millió dózis Moderna vakcinát juttatnak el a tartományokhoz, és tíz nap alatt összesen 18 millió dózis lesz elérhető. Ugyanakkor az egészségügyi tárca elismeri, hogy logisztikai gondokat okoz a járvány gyors terjedése, 10-12 napra van szükség ahhoz, hogy kellően felpörgessék a nyáron és ősszel lelassult oltási kampányt.
A gond az, hogy ha sikerül is a gyorsítás, ez már vélhetően késő ahhoz, hogy megszelídítse a járvány negyedik hullámát, így a németek szomorú tél elé néznek. Valamivel több mint 76 ezer esettel a napokban új napi fertőzési rekordot állítottak fel. A 44 éves szociológus Katja, aki szintén az előbb említett sorban állt Berlinben, attól tart, hogy az erősítő oltások későn jönnek. Már csak a jövő év első részére várható ötödik járványhullámot enyhíthetik.