A koronavírus-járvány megerősödése azzal fenyeget, hogy tovább mélyül a szakadék a gazdag és a szegény országok gazdasága között, ami veszélyezteti a világgazdaság növekedését. Ha nem sikerül megfékezni a vírus terjedését, a globális kereslet érezhetően gyengébb lesz a reméltnél – írja a Bloomberg a pandémia új lendületéről szóló cikkében. Április második hetében több embert diagnosztizáltak koronavírus-betegséggel, mint a pandémia kezdetekor bármikor. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy a fertőzések száma Európát kivéve mindenütt nő a világon.

Ezen belül egyes országokban, elsősorban Indiában, de Argentínában, Brazíliában és Törökországban is vágtára váltott a galoppozó növekedés. Ez árnyékot vet a korábban reményteljesnek látsző gazdasági növekedésre. Ha nem sikerül kontroll alá venni a vírus terjedését a világon a vakcinák egyenletesebb elosztásával, akkor nő az új mutációk megjelenésének kockázata, először a feltörekvő országokban, majd a fejlettekben is, ami nyomán új erőre kaphat a pandémia.

Kapcsolódó

Ha ez nem is történik meg, a kétsebességes kilábalás akkor is fékezi azokat az országokat is, amelyek lakossága jól beoltott. Ez részben a beszállítói láncok szétzilálódásán, részben a termékeik iránti gyengébb keresleten keresztül érvényesül. A Nemzetközi Valutalap figyelmeztetése szerint értékben számolva kilencezer milliárd dollárral lehet kisebb a fellendülés 2025-ig, ha nem sikerül felgyorsítani az egészségügyi válság lezárását. A pandémia előtt a fejlődő és feltörekvő országok adták a világgazdaság növekedésének kétharmadát és a világ lakosságának 86 százalékát.

Kifogy a szufla

A Világbank a napokban figyelmeztette ezeket az országokat, hogy gazdasági kilábalásuk elveszítheti a lendületét, amire fel kellene készülniük. A legrosszabb helyzetben a világ hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkező országa, Inda van, amelynek éppen hogy csak elindult fellendülését derékba kapta a koronavírus-járvány új hulláma, amely április első felében napi kétszázezer fertőzést okozott az 1,4 milliárdos népességű országban.

A világon eddig 170 országban több mint 944 millió dózis vakcinát szúrtak be az emberekbe

 – derül ki a Bloomberg adatgyűjtéséből.

Ez elegendő a világon élők 6,2 százalékának ellátásához. Az oltások eloszlása azonban nagyon féloldalas, mivel a nagy jövedelmű országok 25-ször gyorsabban haladnak az oltási kampányaikkal, mint a legszegényebbek.

Egy versenyt láthatunk a vírus mutálódása és a vakcináció között – foglalja össze a lényeget Rob Subbaraman, a Nomura bankház elemzője. Sokan nem tudják, hogy a 2018-ban kirobbant spanyolinfluenza-járvány ugyan az USA-ban kezdődött, majd átterjedt Európára, ám végül az akkori harmadik világ országai szenvedték meg a legjobban. Úgy tűnik, hogy a történelem a koronavírus esetén megismétli önmagát.

Pénzpiaci reakció

A pénzpiacok úgy viselkednek, mintha szurkolnának az egyes országok oltási kampányainak. Az ázsiai értékpapírpiacok az elmúlt hetekben lemaradtak a világ többi részének tőzsdéihez képest, ezen belül az indiai rúpia a napokban a régió leggyengébben teljesítő valutája volt. A pénz az ismert biztonságos menedékekbe, például a japán jenbe menekült. Eközben azoknak az országoknak a pénzpiacai, ahol jók az oltási eredmények, hasítanak. Ez van az izraeli sékel, a tajvani dollár vagy az angol font jó szereplése mögött.

A legnagyobb gond, hogy hiába a világ egészségügyi rendszereinek óriási erőfeszítése, fogalmunk sincs mikor jön el az a nap, amikor a gazdaság visszazökkenhet a korábbi kerékvágásába - mondja Stephen Innes, az sydney-i Axocorp Financial Services Pty ltd. vezető elemzője. A Kína és USA vezette „V” alakú kilábalás is veszélyben van. Az IMF ugyan hatszázalékos világgazdasági növekedés jósol 2021-re, de hozzáteszi, hogy minél tovább húzódik a pandémia, annál kisebb az esélye annak, hogy ez az előrejelzés teljesül.

Záródnak az ajtók

A jó lehetőségek előtt egyre gyorsabban záródnak be az ajtók – mondta Kristalina Georgieva, az IMF igazgatója. A valutaalap modellszámításai szerint az vakcinaellátás lassúsága és az új vírusváltozatok megjelenése a fejlett országokban hat, a feltörekvőkben kilenc hónappal késleltetheti a nyájimmunitás megszerzését, ami a járvány végét jelenthetné. Ez az idei gazdasági növekedésből 1,5, a jövő éviből további egy százalékpontot radírozhat le.

A vakcináció sebessége és ennek nyomán az új vírusmutációk kialakulása diktálja a gazdasági kilábalás tempóját – mondja Ben Emons, a New York-i Medley Global Advisors tanácsadó cég makrogazdasági stratégája. Az idei második negyedév azzal fog telni, hogy azt figyeljük, valóban sikeres lesz-e az oltási kampányok kibontakozása a koronavírus új mutánsai ellen vagy sem.