Miközben Nyugat-Európa országai ünneplik magukat, milyen jól kihasználták a nyarat arra, hogy a lakosságuk minél nagyobb részét beoltsák, a kelet-közép-európai régióra lecsapott a koronavírus-járvány negyedik hulláma, amely számos országban túlterheléssel fenyegeti az amúgy is végletekig kizsigerelt egészségügyi rendszert – írja a térséget áttekintő körképében a Politico. A bajok hátterében három körülmény találkozása van: az egyik a lassú oltási kampány, a másik a korlátozások túlnyomó részének feloldása, a harmadik a vírus új változata, a korábbiaknál fertőzőbb delta.

További tényező néhány országban a politikai bizonytalanság, ami visszatartja a politikusokat attól, hogy forszírozzák az oltásokat, illetve hezitálnak a biztonsági intézkedések megtételével. Eközben szemben a korábbi járványhullámokkal, az embereknek elegük van a megszorításokból, ezért nagy az ellenállás ezekkel szemben, és a szakértők egy része szerint a előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyek az olaszországi Lombardiában 2020 tavaszán kialakult káoszhoz lehetnek hasonlatok.

Kapcsolódó

Romániában és Lettországban végül nem lehetett elkerülni néhány drasztikus intézkedést, hogy helyet csináljanak a kórházakban az egyre több koronavírus-betegségben szenvedő embernek. Romániában felfüggesztették az összes nem sürgős műtétet és a kórházakba csak rendkívüli esetben vesznek fel olyan betegeket, akiket nem az átkozott vírus döntött le a lábáról. Lettországban egészségügyi vészhelyzetet hirdettek, ami azt jelenti, hogy átirányítják az erőforrásokat a koronavírus-betegségben szenvedők kezelésére.

Elveszett nyár

Az egész nyarat elvesztettük - mondja Razvan Chereches, a romániai Babes-Bolyai Egyetem közegészségügyi központjának igazgatója. A kormány nem készült fel a negyedik hullámra, azt gondolták, hogy ez csak egy kis hullámocska lesz. Ramune Kalediene, litvániai egyetemi professzor egyetért azzal, hogy a nyár elveszett időszak volt, amit különösen azért tart hibának, mert az országban nagyon jól sikerült a tavaszi védekezés, és annak hasznát vesztegették el.

A baj és az alacsony átoltottság kéz a kézben jár. Bulgáriában a felnőtt lakosság 23 százalékát oltották be, Romániában a 34 százalékát, s bár más országokban jobb a helyzet – Lettországban 52 százalékos, Litvániában 69 százalékos az átoltottság –, messze elmarad a nyugat-európai adatoktól. A nyarat jól hasznosító országokban, Írországban, Portugáliban és Franciaországban a felnőttek több mint 80 százalékát megszúrták.

Szkeptikusok

A legjobb felkészülés a negyedik hullámra az oltás lett volna – ismeri el Ioana Mihaila, aki a bukaresti kormány szeptemberi bukásáig az ország egészségügyi minisztere volt. Hogy ez nem sikerült, azt részben az emberek oltásszekptikusságával magyarázza, részben pedig azzal, hogy kormánya – így ő maga is – elkövette azt a hibát, hogy nem forszírozta a vakcina felvételét. Mindezekben szerepe lehet annak, mit az Eurofound friss felmérése is alátámasztott, nevezetesen hogy a románok, a bolgárok és a lettek az EU átlagánál kevésbé bíznak országuk kormányában.

Rontja a védekezést, hogy Bulgáriában ügyvezető kormány van hatalmon, Románában a napokban bukott meg a kormány, Lettországban pedig jövőre lesznek parlamenti választások. Jellemző példa, hogy a román kormány a beoltottsághoz kötött lazítási intézkedéseket jelentette be – akárcsak tavasszal a magyar vezetés –, ám amikor nem teljesültek az elvárások, enyhítettek azokon. Bulgárában egy éven belül a harmadik választásokat tartják novemberben. Litvániában ugyan stabil a politikai helyzet, ám nemrégiben tartottak nagy tüntetést a korlátozások ellen.