A fertőzések visszaszorítására hozott intézkedések mellett számos szolgáltató ágazat aktivitása csökkent, részben a korlátozások, részben az ügyfelek óvatossága miatt. Az ezzel járó forgalomkiesés tavasszal valószínűleg még jelentős lesz, de közel sem olyan súlyos, mint egy évvel ezelőtt, ami a gazdasági teljesítmény további csökkenéséhez vezet. Az idei első negyedévben így az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal csökkenhet a GDP a DIW becslése szerint.
A tavalyi negyedik negyedévben 0,7 százalékkal csökkent a GDP negyedéves bázison.
A lakossági fogyasztás negyedéves bázison az első negyedében 1,2 százalékkal csökken, majd a másodikban 2,9 százalékkal, a harmadikban 3,0 százalékkal, a negyedikben pedig 1,1 százalékkal növekszik.
A feldolgozóipari termelés az első negyedévben az előző negyedévhez képest 1,3 százalékkal nő, majd 2,5 százalékkal a második, 4,0 százalékkal a harmadik és 2,4 százalékkal a negyedik negyedében.
Tavaly a termelési korlátok miatt a német export elmaradt az erős külföldi kereslettől, azaz a kereskedelmi partnerek exportsúlyozott importjától.
A külföldi kereslet továbbra is erőteljesen fejlődik, az idén közel hat százalékos, jövőre pedig jó négy százalékos növekedéssel. A német export várhatóan még erőteljesebben bővül nyáron, amint az ipar ledolgozza a rendelésállományt, és behozza a még nem teljesített exportot. Az elmúlt év azt mutatta, hogy a szolgáltatások nemzetközi kereskedelme - az utazási korlátozásokkal együtt - gyorsan kilábal a világjárvány okozta visszaesésből. Bár ez a fellendülés jelenleg megszakadt, nyártól várhatóan gyorsan megközelíti a válság előtti szintet.
A munkaerőpiacon a közelmúltbeli fertőzési hullámok hatásai továbbra is korlátozottak: 2021 második felében havonta átlagosan bő 50 ezer ember talált munkát - és ez az ütem egészen az év végéig tartott. Ez nagyrészt a társadalombiztosítási járulékköteles foglalkoztatás növekedésének volt köszönhető.
A részmunkaidős foglalkoztatottak száma is némileg emelkedett, de legutóbb (novemberben) a kapcsolattartás-intenzív szolgáltatóknál kibontakozó visszaesés nyomán ismét kissé csökkent. Az év eleji visszaesés után, amely főként a részmunkaidős foglalkoztatottakat érintette, a nyár elejétől várhatóan dinamikusabban folytatódik a foglalkoztatás növekedése.
A 3,8 százalékos infláció az idén jelentősen meghaladja a tavalyi, 3,1 százalékon is magas inflációs rátát.
Az áfa-hatás kiküszöbölése ellenére (amely várhatóan alig egy százalékpontot tesz ki) a fogyasztói árinfláció januárban 4,9 százalékon maradt az élelmiszerárak erőteljes emelkedésének is köszönhetően. A fő hajtóerő azonban továbbra is az energiaárak emelkedése, amelyek bő ötödével magasabbak voltak, mint egy évvel korábban.