A nőknél gyakrabban jelentkeznek a tartós covidos hatások

A The Lancetben mértékadó nemzetközi orvosi szaklapban jelent meg augusztus végén a long covidos betegek vizsgálatának eredményeit bemutató kínai tanulmány, mely szerint bár a legtöbben jól gyógyulnak, egyes betegeknél, különösen a súlyos állapot miatt kórházi kezelésre szorulóknál tartósan egészségügyi problémák maradnak fenn.

A leggyakoribb hosszan fennálló panasz a fáradtság és az izomgyengeség volt, de a gyógyult betegek egyharmada folyamatos légszomjra panaszkodott. A Covid - túlélőknek jóval több problémájuk volt a mobilitással, a fájdalmakkal, diszkomfort érzéssel, szorongással és depresszióval, saját megítélésük szerint alacsonyabb volt az életminőségük, mint a Covid-mentes kontroll személyeknek - idézi a cikket az Orvostovábbképző Szemle online kiadása.

 A betegség súlyosságától függetlenül idővel sok tünet oldódott, azonban az akut betegség után 12 hónappal a betegek 49 százalékánál észleltek még fennmaradó tüneteket, a 6 hónapos értékelésnél azonban a panaszokkal élők aránya még 68 százalék volt.

Nőknél gyakoribb

A leggyakoribb tünetként jelentkező fáradtság és izomgyengeség 6 hónap után a betegek felénél, 12 hónap után ötödüknél állt fenn. A nőknél – a férfiakhoz képest - 1,4-szer gyakrabban jelentkeztek ezek a tünetek.

Az akut fázisban kortikoszteroidokkal kezelt betegeknél 12 hónap után másfélszer gyakoribb volt a fáradtság és az izomgyengeség azokhoz képest, akik nem kaptak kortikoszteroidokat. Egy év elteltével a betegek közel harmada panaszkodott nehézlégzésről – kissé többen, mint 6 hónap után (26 százalék).

A nehézlégzés jóval gyakoribb volt azoknál, akiknél az akut fázisban gépi lélegeztetést kellett bevezetni (39 százalék), azokhoz képest, akiknél nem volt szükség erre (25 százalék). A 6 hónapos ellenőrzésnél 349 betegnél végeztek légzésfunkciós próbát, 244 betegnél a 12. hónapban ezt meg tudták ismételni. E betegek legtöbbjénél a spirometriás értékek egy év múltán a normál tartományban voltak.

Viszont a tüdő diffúziós működészavara egy év után a mérsékelten súlyos covidos betegek 20-30 százalékánál, a súlyos, kritikus covidos betegek 54 százalékánál fennmaradt, a nőbetegeknél csaknem háromszoros volt a tüdők diffúziós eltérése a férfiakhoz képest.

Fél év elteltével 186 betegnél, 12 hónapnál 118 betegnél abnormális tüdőket írtak le CT-n. Ezek az eltérések idővel javultak, de a súlyos covidos betegek 76 százalékánál még 12 hónap után is láthatóak voltak a „tejüveg-szerű” eltérések - olvasható a portál szemléjében.

Visszatérés a munkába

A Covid fertőzés előtt aktívan dolgozók 88 százaléka a betegségből való felépülés után ismét munkába állt, de csak 76 százalékuk tért vissza eredeti munkakörébe, a többiek kisebb megterheléssel és felelősséggel járó munkát választottak. Az eredeti munkájukhoz vissza nem térők 32 százaléka csökkent fizikai képességére hivatkozott, negyedüknek nem volt kedve visszamenni, 18 százalék állástalanná vált.

Hosszú távon gyakoribb a depresszió

Mint az több egyéb vizsgálatból is látszik a Covid a mentális egészségre is hatással van. Itt 12 hónapnál egy kicsit gyakoribb volt a depresszió, mint 6 hónapnál (23 százalék vs 26 százalék), és ez az arány jóval magasabb volt annál, amit a nem covidos felnőtteknél tapasztalunk (5 százalék). A nők kétszer olyan gyakran panaszodnak depresszióra és szorongásra, mint a férfiak.

A tanulmány szerzői sem tudták megmagyarázni, hogy egy év után miért nagyobb arányú a depresszió, mint fél év elteltével, de elképzelhetőnek tartják, hogy a vírusfertőzés kiváltotta biológiai folyamatnak vagy a szervezet immunválaszának következménye. De összefügghet a szociális érintkezések csökkenésével, a magányossággal, a nem megfelelő testi gyógyulással, vagy a foglalkoztatottság – betegséggel összefüggő – elvesztésével. Ennek pontosabb megértéséhez nagyobb vizsgálatokra lenne szükség.

A szerzők felhívják a figyelmet, hogy az eredmények egyetlen kínai kórház egy kisebb betegcsoportját tükrözik, akik közül csak kevesen álltak intenzív kezelés alatt (1276 betegből 94-en, azaz 7,4 százalék).

További vizsgálatokra van szükség

A The Lancet szerkesztőségi közleményben sürgeti a tudományos és orvosi közösségek összefogását a long-Covid tüneteket mechanizmusának és pathogenezisének tisztázása céljából. Célszerű lenne felmérni a betegség helyi- és globális mértékét, pontosabban meghatározni a kockázatnak kitett személyeket, tanulmányozni a vakcinák általános állapotra való hatásait és randomizált vizsgálatok segítségével hatásos kezeléseket találni. Az egészségügyi szolgáltatóknak fel kellene mérni a long-Covid betegség költségeit, egyénre szabott, beteg-orientált célokat kialakítani, a fizikális, a kognitív, a szociális és a foglalkoztatást is magába foglaló megfelelő rehabilitációt biztosítani.