A koronavírus-járványnak óriási közvetlen hatása van, amit mindeni ismer, ám nem tudjuk, milyen hosszabb távú következményekkel számolhatunk - kezdi cikkét a Martin Wolf, a Financial Times publicistája. Tudjuk, hogy a világot felkészületlenül érte a járvány, hogy több mint egymillió halálos áldozatot követelt háromnegyed év alatt, és főként idősek haltak bele a koronavírus-betegségbe. Egyes országok sokkal sikeresebben kezelték a válságot, mint mások. Tudjuk, hogy recesszióba taszította a világgazdaságot és főként a fiataloknak, az alacsonyan képzetteknek, a dolgozó anyáknak és a sérülékeny kisebbségeknek okozott hátrányt.

A szociális távolságtartás, akár spontán, akár kényszer hatására részben kárt okozott bizonyos üzletágaknak, leginkább a rendezvényszervezésnek, részben lendületet adott az otthoni munkavégzésnek. Az idegenforgalmat kivégezte a válság, számos vállalkozás óriási adósságot halmozott fel, közülük nem egy nem fog visszatérni a piacra a krízis lecsengése után. A kormányok költségvetési és a jegybankok monetáris beavatkozása példa nélküli, ami főként az erős, nemzetközi szinten elfogadott valutával rendelkező országokra igaz. A pandémia első hulláma szétszakította a beszállítói láncokat és ezek várhatóan nem épülnek vissza úgy, ahogy korábban léteztek.

Az oltás hatása

A hosszú távú hatások közül az első attól függ, hogy lesz-e viszonylag rövid időn belül oltás a koronavírus ellen, illetve hogy ha lesz, milyen széles körben lesz elérhető. Várhatóan az optimista változat, miszerint hamar lesz vakcina és szinte korlátlanul elérhető lesz, nem fog teljesülni, így a betegség még hosszú ideig velünk marad, és a kockázata befolyásolja a döntéseinket. Például, hogy elutazzunk-e egy olyan országba, amelyben esetleg kevesebb oltást adtak be az embereknek.

A második fontos kérdés, hogy a gazdasági veszteségek mennyire lesznek tartósak. Ez persze attól függ, milyen gyorsan sikerül ellenőrzés alá vonni a járvány terjedését. A legfontosabb káros hatások a munkanélküliség és a cégek eladósodásának növekedése, az elszegényedés mélyülése, az oktatás szétzilálódása. A nemzetgazdaságok várhatóan tartósan kisebbek, az emberek szegényebbek lesznek hosszabb távon is a koronaválság következtében.

Külön kérdés az idegenforgalom jövője. A turizmus nyilván újra fog indulni, mert az emberek utazni akarnak, ám várhatóan nem éri el azt a szintet, ahol a válság előtt járt. Ugyanez a helyzet a helyi közlekedéssel. Összességében változni fog az emberek életmódja, aminek gazdasági hatásai is lesznek.

Jön a technológia

A technológia szerepe a mindennapi életben főként a home office miatt és az online bevásárlások növekedésével erősödött, és ez várhatóan nem fog visszarendeződni. A technológiai óriásvállalatok hatása megnő az emberek életében, ezért erősödni fog a nyomás annak érdekében, hogy megtörjék az ágazatban felépült céges monopóliumokat.

A járvány a kormányok gazdasági befolyását is erősítette, hiszen az egészségügyi és gazdasági válságkezelés végül is az ő dolguk. Ezért nagy kérdés, hogy a nagy baj elmúltával visszahúzódnak-e vagy megszerzett befolyásukat igyekeznek-e fenntartani. A jegybankok kelletlenül vettek részt a gazdaságélénkítésben, mert a kiáramló pénz az infláció megugrásának veszélyével jár, amit csak megszorító gazdasági intézkedésekkel, adó- és kamatemeléssel lehet megfékezni.

Politika

A válság politikai hatása részben országonként eltérő. Vannak politikusok, például Angela Merkel német kancellár, akik népszerűségét javította a válság kezelésében nyújtott teljesítményük, míg mások hanyagságának, például Boris Johnson brit miniszterelnök flegmaságának népszerűségvesztés lett az ára. A nemzetközi kapcsolatokat roncsolta a válság, mert számos kormány hajlamos volt arra, hogy a külföldiekre mutogasson a járvány terjesztőiként.

A globalizáció, amely súlyos pofont kapott a 2008-2009-es pénzügyi válságban, most kapott még egyet. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok várhatóan tovább erodálódnak, a kereskedelmi viták, amelyek jellemző példája az USA és Kína viszonyának romlása, élesebbek lesznek. Ugyanakkor a virtuális térben, elsősorban az online kereskedelemben tovább mélyül a globalizáció.