Svédország szembe megy a világgal viszonylag kevés korlátozást alkalmazó kísérleti járványellenes stratégiájával - írja a Financial Times. Az egyetemeket és a főiskolákat ugyan bezárták, de a 16 évesnél fiatalabbak látogathatják az iskolákat, emellett csak az 500 főt meghaladó résztvevőt vonzó nagy rendezvényeket tiltották meg. A munkahelyekre bejárnak az emberek - az elmúlt hetekben is zsúfolt tömegközlekedési járműveken utaztak -, bár a hatóságok azt tanácsolják, hogy aki teheti, dolgozzon otthonról. A vendéglőkben csak az asztaloknál megengedett a kiszolgálás, a bárokat bezárták.

A helyi média arról számol be, hogy a síparadicsomok zavartalanul üzemelnek, miközben Ausztriában a hasonló helyeken vígan fertőzött a koronavírus. Johan Carlson a svéd közegészségügyi hatóság vezetője azzal védte a kormány politikáját, hogy nem hozhatnak olyan drákói korlátozó intézkedéseket, amelyek alig fékezik a járványt, miközben leállítják a társadalom működését. Ugyanakkor elismerte, hogy ha az egészségügyi rendszert túlterhelik, akkor az országban idén a megszokott átlag 90 ezernél jóval többen halhatnak meg.

Kapcsolódó

Átlagos helyzet

Svédországban nem kiugróan magas vagy alacsony a koronavírussal fertőzöttek száma. Kétezer ismert esetet tartották nyilván március utolsó hetében, és a betegek közül 33 haltak meg. Ez élesen eltér a legsúlyosabban érintett európai ország, Olaszország 6000 halálos áldozatától, még akkor is, ha a két ország népességében ötszörös az eltérés. A helyzet menedzselhető - véli Anders Tagnell epidemológus, a kormány politikájának egyik fő támogatója. Szerinte az iskolákat azért kellett nyitva tartani, hogy az egészségügyi dolgozók ne maradjanak otthon a gyerekeikkel.

Ugyanakkor a kormány politikáját bírálók tábora sem kicsi. Joachim Rocklov, az Umea University epidemiológusa szerint a stockholmi vezetés óriási kockázatot vállal, mivel úgy hozta meg döntését az enyhébb korlátozásokról, hogy keveset tudunk a koronavírusról. A hatóságok azzal válaszolnak erre, hogy nem kifejezetten az úgynevezett nyájvédettség kialakítására törekednek, ami azt jelenti, hogy ha egy népesség tagjainak hatvan százaléka megfertőződik, akkor kialakul a teljes közösség védelme. Ehelyett csak annyival igyekeznek lassítani a járvány terjedését, hogy az egészségügyi rendszer még el tudja látni a betegeket. Emellett az üres utcák tanúsága szerint az emberek maguktól is rájöttek, hogy jobb, ha otthon maradnak.

Drámai felhívás

Ebben szerepet játszhatott a balközép kormányt vezető Stefan Lofven miniszterelnök drámai tévébeszéde, amelyben óvatosságra szólította fel a svédeket, külön felhívva a figyelmüket arra, hogy vigyázzanak a fertőzés legnagyobb kockázatának kitett idős honfitársaikra. Nem világos mennyit segítenek Svédországnak szomszédai - Dánia, Finnország és Norvégia - azzal, hogy a többi európai ország szigorú intézkedéseit követik, például lezárták a határaikat.

Sajátos módon a másik nézőpontból, a gazdasági károk oldaláról is bírálják a stockholmi vezetést - túlzott szigorúságáért. Kerstin Hessius ismert pénzpiaci alapkezelő menedzser például azzal érvel, hogy a járvány okozta bajokat egy még nagyobb - gazdasági - bajra válthatják. Leaf Östling, a Scania teherautó-gyártó korábbi vezérigazgatója azzal reagált erre, hogy tanult kollégája azért mondja ezt, mert pénzügyi buborékban él. Nincs tisztában azzal, hogy egy több ezer egymás mellett dolgozó fizikai munkást is foglalkoztató cég milyen veszélybe került a járvány miatt.

Rocklov professzor szerint értelmes vita az, hogy az életek védelmét szolgáló intézkedések, még nagyobb kárt okozhatnak a társadalomnak. A gond az, hogy a hatóságok nem informálják kellőképpen az embereket a lehetőségeikről és a kockázatokról, amelyek alapján eldönthetnék, hogy melyik veszélyt tartják nagyobbnak, milyen kockázatot vállalnának, mekkora áldozatot hajlandóak hozni.