Az elmúlt másfél évben kicsit mindenki vírusszakértővé vált, sokan használnak olyan szavakat, miszerint tüskefehérje, antitest, nyájvédettség és hasonlók, amiket korábban nem is ismertek. Úgy tűnik azonban, hogy eljött az ideje egy újabb szakkifejezés megtanulásának. Ez a polivalens vakcina, közérthetőbben egyfajta szuperoltás, amely védelmet ígér a jelenlegi járványt okozó koronavírus (SARS-CoV-2) összes mutánsával szemben, illetve a más ismert koronavírusok (SARS, MERS) ellen, sőt olyan típusok ellen is, amelyek még meg sem jelentek az emberekben.

Melanie Saville, a jövendő járványok kezelését segítő újításokkal foglalkozó kutatóintézet, a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations igazgatója úgy véli, az az igazi oltás, amely azok ellen a vírusok ellen is védelmet kínál, amelyek valamikor a jövőben ugranak majd át valamilyen állatról az emberekre – idézi a szakértőt a Financial Times. Szerinte már nem csupán az a kérdés, hogy mit tehetünk a jelenlegi pandémia legyőzése érdekében, hanem hogy, miként lehetne megelőzni a következőt.

Kapcsolódó

A SARS-CoV-2 tizennyolc hónap alatt négymillió ember halálát okozta, ez legalább a harmadik koronavírus-típus, amely az elmúlt húsz évben elterjedt az emberek között. A denevérek körében megszokott koronavírusok első fajtája a SARS-CoV-1 hétszázezer embert halálért volt felelős 2003-ban főként Kínában és Hongkongban. A MERS-CoV, amelyet először Szaúd-Arábiában fedeztek fel 850 embert ölt meg 2012-ben. Mivel biztos, hogy jönnek újabb típusok is, a kutatók egyik legfőbb célja immáron a mindegyikük ellen hatásos vakcina kifejlesztése, ami nem lehetetlen.

Nagy kihívás

Egy szupertoltás kifejlesztése persze nem egyszerű feladat, amit egyebek mellett az is mutat, hogy a hagyományos influenza ellen minden évben változó vakcinákkal kell védekezni. A jelenlegi koronavírus-oltások úgy működnek, hogy antitestek előállítására késztetik az emberi szervezetet a vírus tüskefehérjéje ellen, amellyel a kórokozó behatol az emberi sejtekbe. Ezzel az a gond, hogy a vírus olyan mutációkat hozhat létre, amelyek elkerülik ezt az immunválaszt.

A polivalens oltások azonban olyan fehérjéket keresnek a vírusban, amelyek stimulálják az immunrendszert - ezeket nevezik epitópoknak -, majd ezek közül kiválasztják azokat, amelyek még az erős evolúciós kényszer alatt is csak alig mutálódnak. A dolog papíron evidens: ha a vírustípusoknak olyan összetevőjére adunk immunválaszt, ami mindegyikben megvan és nem változik, akkor szuperfegyvert fejlesztettünk ki az összes koronavírus ellen. Ráadásul a kutatók az „emlékező” T-sejtek szintjén megjelenő immunválaszt akarnak generálni, ami tehát tartósabb, mint a sima antitestes reakció.

Indulhatnak a tesztek

Paul Higham, a Helsinkiben és Oxfordban tevékenykedő Való Therapeutics biotechnológiai vállalat vezérigazgatója, akinek cége nagyon-nagyon kicsit mutálódó epitópokat célzó polivalens vakcinát fejleszt, abban bízik, hogy már az év végén megkezdhetik a készítményük klinikai tesztjeit és 2022-re a „boltokba kerülhet” a vakcina. A céljuk, a SARS mindkét változata, a MERS, illetve a jövőbeli koronavírusok ellen is védő oltás létrehozása.

Dennis Burton, a kaliforniai Scripps Research Institute kutatóintézet tudósa a feladat nehézségére hivatkozva óvatosságra int. Például a SARS-1 és a jelenleg terjedő SARS-2 viszonylag hasonló, így ki lehet fejleszteni ellenük közös oltást, ám a MERS ellen is hatásos készítmény már nagy ugrásnak tűnik ehhez képest. Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a szuperoltások fejlesztéséhez a mesterséges intelligenciára (AI) van szükség, ami az elmúlt időszakban gyorsan terjedt a gyógyszerkutatásokban.

A francia OSE Immunotherapeutics, amely korábban a rák ellen akart oltást fejleszteni az AI segítségével, most szuper koronavírus-oltáson dolgozik és már szeptemberben el akarja kezdeni a tesztelést. A cambridge-i VBI Vaccines némileg más megközelítéssel a különböző vírusfajták tüskefehérjéire támad egy olyan készítménnyel, amely azok hasonlóságai alapján ígér általános védettséget.