Az EBRD legfrissebb, Regionális gazdasági kilátások című előrejelzése szerint a koronavírus-járvány következményeként idén 3,2 százalékkal fog visszaesni a magyar gazdaság, majd jövőre egy éles visszapattanást feltételezve 4 százalékos növekedést produkálhat.
A közelmúltban publikálta a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság is a koronavírus-járvány hatását is tükröző prognózisát. Az IMF várakozásai szerint a magyar gazdaság idén 3,1 százalékkal csökkenhet, ami jövőre 4,2 százalékos növekedésbe fordulhat, míg az Európai Bizottság 2020-ra 7 százalékos zuhanást, 2021-re 6 százalékos növekedést jósol, amennyiben az év második felében normalizálódhat az élet.
A fentiekhez képest a magyar kormány rózsásabban látja a helyzetet, ugyanis a nemrég az EU-nak elküldött konvergenciajelentésben erre az évre 3 százalékos visszaesés, jövőre pedig 4,8 százalékos növekedés szerepel.
A gyenge pont
Az EBRD elemzésében megjegyzi, hogy a magyar gazdaság a közép-európai és a balti államok között a legerősebb növekedési ütemet produkálta 2019-ben 4,9 százalékkal, impresszív 15,3 százalékos bővülést tudott felmutatni a beruházások terén, miközben mind a kormányzati, mind a háztartások fogyasztása erősödött. Bár a belső fogyasztás szerepe nőtt, a pénzintézet elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaságnak nagyon komoly a kitettsége a globális kereskedelemnek (a GDP több mint 190 százaléka), ami csak még sérülékenyebbé teszi a globális ellátási láncokban a koronavírus-válság miatt keletkező zavarokkal szemben.
Az autóipar, ami a gyáripari kibocsátás 28 százalékát adja, játssza a legnagyobb szerepet ebben. A négy autógyár leállásának rövid távon jelentős hatása lesz a növekedésre és a foglalkoztatásra. Az EBRD elemzése rámutat, hogy az autóipar egy havi leállása az éves GDP 0,4 százalékos csökkenését eredményezi. (A fentiek fényében nem jó hír a magyar gazdaságnak a most futó 4. legnagyobb fejlesztésként számon tartott debreceni BMW-gyár építésének halasztása sem, amelyet a magyar kormány a friss konvergenciaprogramban 320 milliárd forintos beruházásként tart számon - a szerk.)
A bank jelentése megemlíti azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar kormány bejelentett a járvány hatásainak enyhítésére, így például a hitelrészlet-visszafizetési moratóriumot, a hitelkamatok és amortizációs kifizetések év végéig történő felfüggesztését, a rövid lejáratú hitelek meghosszabbítását, illetve a fogyasztói hitelek kamatainak az alapkamat feletti 5 százalékpontos maximálását, valamint a leginkább érintett szektorokban a tb- és egészségügyi járulékok fizetésének 2020 közepéig történő felfüggesztését és az adókedvezményeket. A jelentés továbbá megjegyzi, hogy a korlátozások fokozatos enyhítése május elejétől megindult. Ugyanakkor az EBRD szerint a gazdaság fellendülése a nemzeti korlátozó intézkedések fokozatos feloldásától és az év második felében a normális kerékvágásba való visszatéréstől függ.
| 2020 | 2021 | Változás 2019 novemberéhez képest | |
| EBRD régiók | -3,5 | 4,8 | -6,5 |
| Közép-Ázsia | -1,2 | 5,8 | -5,9 |
| Közép-Európa és a balti államok | -4,3 | 4,5 | -7,5 |
| Horvátország | -7,0 | 6,0 | -9,5 |
| Észtország | -6,0 | 7,0 | -8,6 |
| Magyarország | -3,5 | 4,0 | -6,6 |
| Lettország | -7,0 | 5,0 | -9,2 |
| Litvánia | -7,0 | 5,0 | -9,3 |
| Lengyelország | -3,5 | 4,0 | -7,0 |
| Szlovákia | -6,0 | 7,0 | -8,5 |
| Szlovénia | -5,5 | 5,0 | -8,3 |
| Kelet-Európa és a Kaukázus | -4,3 | 4,3 | -7,2 |
| Oroszország | -4,5 | 4,0 | -6,2 |
| Délkelet-Európa (EU) | -4,8 | 4,6 | -7,7 |
| Bulgária | -5,0 | 4,0 | -8,0 |
| Románia | -4,0 | 4,0 | -7,2 |
| Dél- és kelet-mediterrán térség | -0,8 | 4,8 | -5,6 |
| Nyugat-Balkán | -4,8 | 7,1 | -8,1 |
| Forrás: EBRD | |||
Egy-két ország megúszhatja a recessziót
Az EBRD működési területének régiói idén átlagosan 3,5 százalékkal zsugorodhatnak, amit jövőre 4,8 százalékos fellendülés követhet, ehhez az előrejelzéshez azonban az EBRD egy figyelmeztetést is hozzáfűz, miszerint a prognózist "példátlan bizonytalanság" övezi. Egy-két kivétellel az EBRD működési területének minden gazdaságában visszaesés várható, a kivételek között Türkmenisztán, Üzbegisztán és Egyiptom szerepel.
Közép-Európában és a balti államokban szigorú intézkedéseket vezettek be, miközben az értékláncokban bekövetkezett zavarok a termelést akadályozzák, ami különösen igaz az autóiparra, ami például Szlovákia ipari termelésének közel felét adja. A gyengébb külső kereslet várhatóan a fellendülés további elhúzódását eredményezheti. A régió gazdasága a jelen várakozások szerint 2020-ban 4,3 százalékkal eshet, amit 2021-ben egy 4,5 százalékos fellendülés követhet.
A jelentés megjegyzi, hogy e régió legnagyobb gazdasága, Lengyelország, a 2008-09-es válságban különösen ellenállónak bizonyult, ám a mostani krízis hatása várhatóan jelentősebb hatással lesz a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra. Az ok Lengyelországnál is hasonló: a globális értékláncokba való magasfokú integráltság és a kereskedelemnek való jelentős kitettség, különösen az EU felé. A lengyel gazdaság az EBRD szerint 3,5 százalékkal zsugorodhat idén, majd jövőre 4 százalékkal növekedhet.
Az oroszok dupla pofont kaptak
Oroszországgal kapcsolatban a jelentés rámutat, hogy a gazdaságot egy dupla sokk érte egyrészt a koronavírus okozta pandémia, másrészt az olajtermelő országok közötti tárgyalások összeomlása és a kitermelés korlátozásáról szóló megállapodás elmaradása révén. Oroszország gazdasága még mindig jelentősen függ az olajtól, így az olajár bezuhanása komoly ütést adott az orosz gazdaságnak főleg annak fényében, hogy a pandémia hatásának enyhítése miatt is költségvetési ösztönzésre volt szükség. Mindezek fényében az EBRD várakozásai szerint az orosz gazdaság idén 4,5 százalékkal zsugorodhat, amit jövőre 4 százalékos bővülés követhet.
Lehet még rosszabb is
Az EBRD régióiban a korlátozó intézkedések a belső keresletet és kínálatot egyszerre érintették, a külső sokkok között pedig a nyersanyagárak bezuhanása, a globális értékláncok zavara, a turizmus összeomlása és az átutalások visszaesése szerepel.
A jelentés az EBRD-országokra vonatkozóan általánosságban azt feltételezi, hogy a válságnak mérsékelt hatása lesz a gazdasági aktivitásra hosszú távon és a növekedés a harmadik negyedév vége felé visszatér, de jelentős hosszabb távú gazdasági, politikai és társadalmi hatások lehetségesek. Ha a társadalmi távolságtartás a vártnál tovább fennmarad, a recesszió sokkal mélyebb lehet és az egy főre eső gazdasági kibocsátás még évekig nem fog visszatérni a 2019-es szintre.