Biztos, hogy minden gazdasági ágazat megsínyli a mostani koronavírus okozta válságot, azonban nem mindegy, hogy melyek tudnak majd jobb eséllyel talpra állni, ha lecseng a járvány. Az ING összeállítása alapján vannak nyilvánvaló vesztesek már most, és olyan iparágak, amelyek stabilabbak, de a gazdasági gyógyulásnak előfeltétele, hogy idővel helyreálljanak a termelési láncok is.

Ami már most látszik, hogy aránytalanul hat a krízis az egyes iparágakra, és ennek megfelelően várhatóan nem lehet egységes a helyrepattanás sem.

Kapcsolódó

Európában egyből érződött a járványhatás a turizmusban, a vendéglátásban és a kínai beszállítókra támaszkodó nagykereskedelemben, illetve ipari termelésben.

Kevés helyen jöhetnek jól ki a dologból

Kevés iparág tud némi pozitívumot elkönyvelni. Egyik ilyen a mezőgazdaság, ahol csökken a beszállási költség miután mind a kereslet, mind a kínálat visszaesik. Hasonló a helyzet a szállítással, miközben az üzleti szolgáltatások esetén a távmunka jelentőségének növekedésével megnő a kereslet.

Joanna Konings, az ING nemzetköz kereskedelemmel foglalkozó vezető közgazdásza összegyűjtötte, a globális javulás esetében a nagykereskedelem és az ipar jó eséllyel képes lesz behozni valamennyit a lemaradásból. A kiskereskedőknek is jót tehet, hogy több tervezett vásárlást, amit a járvány idején elhalasztottak, véghezvisznek a vevők, azonban minden szezonális dolog elfelejthető, és mint ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is fogalmazott, a turisztikai szezonnak "kampó" az idén.

Általában is korlátozhatja a gazdasági lehetőségeket, hogy sokan felélik megtakarításaikat, amennyiben szorult helyzetbe kerülnek a válság miatt, miközben az leterhelt egészségügy, valamint a sok vendégmunkát elveszítő építőiparban kínálati korlátokra kell felkészülni.

A földön maradnak a gépek

A légi-forgalomban különösen nagy a baj. Eleve nem biztos, hogy a legtöbb társaság túléli a helyzetet, és ezt csak rontja, hogy beláthatatlan mikorra áll helyre az utazók bizalma, ráadásul úgy tud majd jelen ismeretek szerint visszaállni az ipari, hogy akkorra már pont elmúlt időben is a turisztikai szezon. Az Air France-KLM, a Lufthansa és a British Airways a március-április időszakra 70-90 százalékos visszaeséssel számolnak az utasforgalomban.

Mivel a légi úton való áruforgalom jelentős részét is utasszállító gépekkel oldják meg, mindennek a kiskereskedelemre, és a beszállítói láncolatokra is hatása van. Lévén a kiskereskedelem is nagyban támaszkodik a tengerentúli beszállítókra, a kiesések és a késedelmek várhatóan a legkisebb piaci szereplőknek okozzák leghamarabb a legkomolyabb problémákat.

Konings elemzése szerint normál időkben a hamburgi és rotterdami kikötőkbe érkező konténereknél minden negyedik Kínából jön. Most ugyan nincs forgalom, és bonyolult a helyzet az európai államok között is, ezen a téren vélhetően könnyebb lesz a feléledés, különösen, mivel Kína már látszólag túlesett a járvány csúcspontján.

A gyártásban sok múlik azon, hogy mennyire áll helyre a vásárlói bizalom. Ha már érkezik az ellátmány Kínából, attól függ minden, hogy mekkora lesz a kereslet az ipari termékekre.

A mezőgazdaság és az építőipar is kontinentális szinten a munkaerőhiány miatt lehet bajban. Ezek a szektorok nagyban támaszkodnak vendégmunkásokra, a mezőgazdaság esetében szezonális alapon. Közülük a járvány kirobbanását követően sokan hazamentek, illetve most is igyekeznek hazajutni. Nem látni egyértelműen, hogy milyen utazási korlátozások maradnak érvényben és meddig, ameddig helyreállhatnának a jelenleg ismert állapotok.