Ahogy hosszabbodnak a nappalok a Föld északi féltekéjén és az igazi tavasz beköszöntével szinte érezni a remény illatát a levegőben - amit mintha igazolna, hogy az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban egyre kevesebben halnak meg koronavírus-betegségben - az élet egyre több része térhet vissza a normális kerékvágásba – kezdi véleménycikkét romantikus hangulatú bevezetővel Lara Williams, a Bloomberg közösségi médiát kezelő menedzsere. A kedvező változás nem kis részben a tömeges oltások beindulásának köszönhető, ám nyilvánvaló, hogy a baj még nem múlt el.

Ahhoz, hogy végre letudjuk a járványt, két nagy rést kell betömnie a világ kormányainak. Az egyik a viszonylag gazdag és szegény országok lakosságának beoltottsága közti szakadék, a másik az idősebb és fiatalabb korosztályok helyzete közti különbség. Egyik feladat megoldása sem lesz egyszerű. A Bloomberg cikkírója az utóbbival foglalkozik. A szigetországban például a vakcina elfogadottsága a fiatal korosztályok körében 75 százalékos szemben a 70 éven felülieknél tapasztalt 95 százalékos aránnyal – derül ki a London School of Hygiene & Tropical Medicine kutatóintézet adataiból.

Kapcsolódó

Ez összhangban van azokkal a tapasztalatokkal, hogy az 1980-as években vagy az után születettek körében az idősebb korosztályokhoz képest jóval többen vannak azok, akik bizonytalanok abban, hogy elfogadják-e az oltást vagy sem. Ezen az sem változtat, hogy a fiatal felnőtteken jobban elverte a port a járvány, mint az idősebbeken. Nagyobb valószínűséggel vesztették el az állásukat vagy küldték őket kényszerszabadságra és jobban sújtották őket az otthoni bezártság mentális hatásai. Ennek tükrében meglepő, hogy nem akarnak megtenni minden tőlük telhetőt a normális élet helyreállítása érdekében.

Nem félnek

Az egyik magyarázat az lehet, hogy a fiatalabbak messze nem tartanak annyira a koronavírustól, mint mások. Azt láthatták a környezetükben, hogy kisebb a kórházba kerülésük esélye, s bár az elhúzódó koronavírus-betegség őket sem kímélné, akik megbetegedtek közülük, azok túlnyomó többsége viszonylag enyhe tünetekkel megúszta a dolgot. Ezért nehezebben feledkeznek meg a vakcinák lehetséges mellékhatásairól, mint az idősebbek, akik úgy érzik, hogy amiből választhatnak az a súlyos betegség nagy, illetve az oltások mellékhatásának kicsi kockázata.

Az AstraZeneca, illetve a Johnson&Johnson készítményével kapcsolatos aggályok, mármint hogy vérrögképződés lehet a mellékhatásuk, főként a fiatalabbakat fenyegeti, ami felerősíti a körükben az oltás mellékhatásaival kapcsolatos aggályokat. Ugyanakkor a jó hír az, hogy a fiatalabbakat könnyebb a véleményük megváltoztatására bírni.

Van remény

A brit nemzeti egészségügyi szervezet mellett működő UCL kutatóközpont Virus Watch című tanulmánya szerint jelentősen zsugorodott azok tábora, akik 2020 decemberében még azt mondták, hogy nem kérnek az oltásból vagy legalábbis bizonytalanok voltak abban, hogy elfogadják-e a vakcinát. Februárra 86 százalékuk adta fel elutasítását, és mondta azt, hogy immáron nyitott a szúrásra. Ez a változás független attól, milyen korúakat kérdeztek.

A helyi közösségek érdeke is, hogy mindenki be legyen oltva, mert a nyájimmunitás nem csupán országos szinten értelmezendő, hanem helyi szinten is – magyarázza Parth Patel, az UCL felmérésének egyik készítője. Ha valaki fiatal, aki főként hozzá hasonló fiatalokkal érintkezik, és ezért nem érdekli, hogy megkapta-e az oltást vagy sem, az különösen növeli annak kockázatát, hogy a helyi közössége nem lesz immunis a koronavírus-fertőzésre. Szerencsére bízhatunk abban – véli a Bloomberg cikkírója –, hogy az oltási kampányok előrehaladtával egyre több pozitív példát láthatnak majd a fiatalok is, ami a védettség megszerzése mellett szól.