Egy évvel azt követően, hogy az Egészségügyi Világszervezet pandémiának, azaz világjárványnak minősítette a koronavírus-járványt, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban viszonylag jól halad a kórokozó elleni tömeges oltás, miközben úgy tűnik, az Európai Unió továbbra is válság mélyén vergődik - írja visszaemlékezésében a CNBC. Az öreg kontinensen frusztrálóan lassan halad a lakosság immunizációja, miközben Párizstól Prágáig lecsapott a járvány harmadik, az első kettőnél is erőteljesebb hulláma.
A március 11-ei bejelentés egyéves évfordulóján sötét statisztika tárul elénk. Európában közel 550 ezer ember vesztette életét koronavírus-betegségben és százezrek kerültek megélhetési válságba. A pusztítást jelzi, hogy a korábbinál fertőzőbb vírusvariánsok terjedése miatt még Párizsban és környékén is az összeomlás szélére került az egészségügyi rendszer. Csehországból, Lengyelországból és Magyarországból a fertőzések meredek emelkedését jelentették. Ezzel összefüggésben több ország is szakított az unió közös oltásbeszerzési programjával, és igyekszik saját maga például Oroszországból vakcinához jutni.
A síszezon volt a katalizátor
Egy évvel azt követően, hogy az Egészségügyi Világszervezet pandémiának, azaz világjárványnak minősítette a koronavírus-járványt, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban viszonylag jól halad a kórokozó elleni tömeges oltás, miközben úgy tűnik, az Európai Unió továbbra is válság mélyén vergődik - írja visszaemlékezésében a CNBC. Az öreg kontinensen frusztrálóan lassan halad a lakosság immunizációja, miközben Párizstól Prágáig lecsapott a járvány harmadik, az első kettőnél is erőteljesebb hulláma.
A március 11-ei bejelentés egyéves évfordulóján sötét statisztika tárul elénk. Európában közel 550 ezer ember vesztette életét koronavírus-betegségben és százezrek kerültek megélhetési válságba. A pusztítást jelzi, hogy a korábbinál fertőzőbb vírusvariánsok terjedése miatt Párizsban és környékén például az összeomlás szélére került. Csehországból, Lengyelországból és Magyarországból a fertőzések meredek emelkedését jelentették. Ezzel összefüggésben több ország is szakított az unió közös oltásbeszerzési programjával, és igyekszik saját maga például Oroszországból vakcinához jutni.
A síszezon volt a katalizátor
A koronavírus Olaszországban köszönt be Európába 2020 februárjának végén. Az észak-olasz sípályák váltak a járvány első központjává a síszezon csúcsán, ahonnan aztán a kórokozó kisvártatva eljutott Észak- és Nyugat-Európába. A nemzeti kormányok eltérően reagáltak, miközben az EU próbálta koordinálni az intézkedéseket a határok lezárásáról a közös egészségügyieszköz-beszerzésekig. Az egyes országok igencsak eltérő egészségügyi rendszerei próbáltak megküzdeni a járvánnyal, kiegészítve a teszteléssel, amivel igyekeztek felderíteni a vírus terjedésének gócpontjait.
Egyesek jól, mások kevésbé jól vizsgáztak. Németország az előbbiek közé tartozott az első hullám idején, míg az oltási kampányban élen járó Egyesült Királyság az utóbbiak közé. A különbségeket mutatja, hogy például mostanáig a 83 milliós Németországban 2,5 millió fertőzést jegyeztek fel közel 73 ezer elhunyttal, míg a 60 milliós Olaszországban 3,1 millió esetet és több mint 100 ezer elhunytat - az amerikai Johns Hopkins University adatai szerint. Az európai közegészségügyi hatóság számai szerint a nagyjából 450 millió lakosú Európai Gazdasági Térségben (EU plusz Izland, Lichtenstein és Norvégia) 22,5 millióan fertőződtek meg a koronavírussal.
Gazdasági kár
A kezdetben szörnyűnek látszó korlátozások mára megszokottá váltak. A legtöbb országban bezáratták az oktatási intézményeket, a nem létszükségleti árukat kínáló boltokat, a konditermeket a vendéglátó helyeket, a színházakat és a mozikat. Egyedül Svédországban kísérleteztek ezek elhagyásával abban bízva, hogy így gyorsabban alakul ki a társadalom természetes védettsége a koronavírussal szemben, de őszre kiderült, hogy nem jártak sikerrel. Ezért áttértek a többi ország módszerének alkalmazására.
Ősszel abban bíztak a szakértők, hogy a vakcinák megjelenésével viszonylag gyorsan úrra lehet a bajon a világ, és kezdődhet a fokozatos nyitás. Ehelyett megjelentek a jobban fertőző vírusmutációk, és hamisnak bizonyultak az oltások gyors beadásával kapcsolatos várakozások, főként Európában. A járvány tönkre tette a karácsonyt, a farsangot, a síszezont és most úgy tűnik, a 2021-es húsvét sem ússza meg.
A pandémia okozta gazdasági károkat egyelőre nem lehet összesíteni, de az egymást követő lezárások ősszel a nagy tavaszi leállás után, nem sok jót ígérnek. Ráadásul mindennek tetejébe a harmadik járványhullám miatt később oldhatják fel a korlátozásokat, mint azt a kormányok tervezték, illetve szeretnék.